Megjelentek a hódító hódok, még a városba is beköltöznének

Barkúti Balázs gemencológus a Nagy Pandúr-szigeten megmutatta a hódok által kedvelt területet, a vízi rágcsálók „eredményes” munkáját. A szakember az aktuális európai és hazai szabályokról, valamint a hódmenedzserek munkájáról is beszámolt a lapunknak. 

Kiemelte a főbb problémákat, amiket a hód a munkájával okozhat: megrágja a fák törzsét, kidönti őket. A csatornák mentén a mederbe döntött fák visszatarthatják a vízfolyást. Ugyanakkor üregeket, járatokat fúrhatnak a hódok a partoldalakban, ezek beszakadása miatt jelentős károk keletkezhetnek. 

– Az elmúlt 20 évben a hódok kicsit túlszaporodtak, hiszen nincs természetes ellenségük. Addig ez nem gond, amíg természetes közegében, egy belső erdei kis tavacskában élnek, de amikor emberi települések közelében partokat vagy vízi létesítményeket érint a hódok jelenléte, akkor kezdődnek a problémák. Kártételük abban áll, hogy kirágják a fákat, kidöntik őket. 

Mivel az elmúlt években egyre több hódcsalád jelent meg, egyre nagyobb számban kerültek szem elé, és egyre nagyobb problémát okoznak a vízügynek. Jelenleg már 100 millió forintos országos becsült kára lehet a hódnak – mondta Barkúti Balázs. Arról, hogy káros lenne a hód, a szakembernek az a véleménye, hogy az ember az egyik legkártékonyabb lény a természetben, és csak nézőpont kérdése, hogy a hód kártékonyabb lenne, vagy sem. 

– A hódok biztosan azt mondanák, mi vagyunk a károsabbak, nem ők. A hódok a tájátalakító tevékenységük miatt nagyon hasonlatosak az emberhez. Értem itt ezalatt, hogy gátakat is építenek, ez például az első időszakban nem volt jellemző rájuk. A Nagy-Pandúr-szigeten, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a partoldalba, öreg fák gyökereibe fúrtak be, és ott jól elvoltak. 

Azonban ahogy a terület szűkösebbé válik, úgy odébbállnak, és most már megjelentek az emberek által lakott településeken, ahol például egy tógazdaságban, ha kidöntik a fákat, azt már nem nézik jó szemmel – fogalmazott a gemencológus. A hódok ezt a téli időszakban azért csinálják zömmel, hogy a fák csúcsait elérjék. 

Nem tudnak fára mászni, ezért kénytelenek kidönteni. Tápláléknak felszecskázzák a gallyakat, ágakat, rügyeket, és ezeket fogyasztják. A hód növényevő. Bizonyos fafajtákat kedvel, másokat kevésbé. A foguk is állandóan nő – ezért kénytelenek folyamatosan rágni.

– A folyamatos rágás eredménye, hogy egészen különleges hódkompozíciókat alakítanak ki a fákban. Nem minden fa dől ki, a lábon maradt fák elszáradnak. Ezekben az öreg erdőkben nagyon kívánatos a hód. Emberi szemmel nézve káros, viszont az élővilágnak hasznos. A madarak nagyon szeretik ezeket a fákat. A harkály odút váj az öreg, odvas fába, egy komplett élőközösséget épít ezzel a hód – tette hozzá a szakember.

Egy érdekességet is elárult a hódokkal kapcsolatban: holtodiglan holtomiglan választanak párt. Ha a hódpár egyik tagja elpusztul, utána az egyedül maradt hód már nem áll párba. A monogámia olyan fokát érik el, hogy ez vezetett a kipusztulásukhoz. Az 1850-es években, amikor levadászták a hódokat, elég volt minden második hódot lelőni, hiszen az özvegyen maradt hód már nem keres új párt, gyakorlatilag így ki is haltak. 

A hódszabályozás kérdése ma elég bürokratikus, kicsit természetvédelmi, kicsit vízügyi kérdés. Mindenféle bejelentések érkeznek az önkormányzatokhoz, a vízügyhöz, horgászegyesületekhez, de eddig a védettség okán nem léptek a hatóságok. 

Az elmúlt évben módosították a rendeletet, s bár a hód védett állat – ötvenezer forint az eszmei értéke –, levadászni vagy szabályozni az állományt csak külön engedéllyel lehet. Nyugaton hódmenedzsereket alkalmaznak, akik szabályozzák a hódcsaládokat. De csak azokat, amelyek ténylegesen veszélyt jelentenek. 

Magyarországon a becslések szerint közel 15 ezer hód élhet már, és nem mindegyikük jelent problémát – vallja Barkúti Balázs gemencológus. A Nagy-Pandúr-szigeten, távol az emberektől nem okoz gondot, de a Petőfi-szigeten vagy a Sugovica-strandon már kellemetlen vendégnek számítanak. 

A rágás nyomai mindenhol ott vannak, ők a frissen telepített fákat is elpattintják gyorsan. A téli időszakban nagyon látványosan csinálják, nyáron nincs annyira szem előtt a hódok pusztítása. Budapesten, a Lágymányosi-öbölben, a Kopaszi-gátnál ott vannak a vendéglátó egységek tövében. Ha elfogy az élelem, akkor a hódok továbbállnak. 

– Egy anomália, hogyha egy hódcsaládot kitelepítenek, a helyébe jön egy új. Olyan sokan vannak, hogy konkurenciaharc van köztük. Nemrégiben Pörbölyön éjjel az utcán láttak hódot, a kapu alatt akart bejutni egy kertbe. Vándorlásban lévő fiatal hím volt, megérezte a kapu alatt, hogy egy kis kerti tó van bent. 

Be akart menekülni az utca zajától. Szekszárdon zebrán átkelő hódot fotóztak. Városiasodnak a hódok – véli a szakember. Mint mondta, szerinte hamarosan megalakul egy országos hódstratégia, aminek a keretén belül menedzselik majd a vízi rágcsálókat, hiszen a problémával most már foglalkozni kell.