Aszfaltolvasztó forró nyár, meleg ősz, langyos tél – ez vár ránk

Az elmúlt néhány év teljesen világossá tette, hogy a világ már most is kezdi érezni a klímaválság riasztó hatásait, amelyekre sokan nincsenek felkészülve. A múlt hónap, amelyet világszerte hőhullámok és tüzek jellemeztek, 0,33 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekordot tartó hónap (2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 Celsius-fokos volt). A levegő hőmérséklete is 0,72 fokkal volt magasabb, mint a júliusra vonatkozó átlag (1991–2020) – írta közleményében a  Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálat.

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát.

A Kopernikusz-jelentés arról is beszámolt, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál.

– A tavalyi nyár annyiban volt rendkívüli, hogy négy száraz év után ért el bennünket akkor a sok hőségnap, mondta dr.Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök. Tavaly júniusban a havi átlaghőmérséklet 23,2, a júliusi 24,9, az augusztusi 24,7 fok volt. A hőségnapok – amikor 30 fok felett volt a hőmérséklet – száma júniusban 12 volt, júliusban 19, augusztusban pedig 20. Három hónap alatt 36 hőhullámos nap volt, ez pedig csúcsnak számít. És emellett alig hullott csapadék. Még a fű is kiégett.

Idén ha nem is sokkal, de kicsit hűvösebb volt a július a tavalyinál. Az átlaghőmérséklet 24,3 fok volt, sok volt a front, zivatar, így pár nap hőség után visszaesett a hőmérséklet. Júliusban így is 19 hőségnap és 11 hőhullám volt. Augusztus első felében pedig 25 fok körül volt a legmagasabb napi középhőmérséklet közel egy hétig.

Minden évben nagy várakozással figyeljük, hogy vajon mennyire sújt majd minket hideggel és csapadékkal a közelgő ősz és tél, mondták Tolna vármegyei olvasóink.

Szerencsére a modern előrejelzési eszközöknek köszönhetően a szakértők elég nagy pontossággal meg tudják állapítani, hogy mi vár ránk pár hónap múlva. A legnagyobb nemzetközi intézetek egyetértenek abban, hogy az átlagosnál enyhébb ősz és tél elé nézünk.

Ami a csapadékot illeti, a november és a december átlag feletti csapadékot hozhat, míg jövő év márciusára inkább a szárazság lesz majd a jellemző. A Columbia Egyetem előrejelzése szerint az előttünk álló telet az átlagosnál magasabb hőmérséklet jellemzi majd, különösen az időszak első felében.

Az elmúlt 50 év első felének átlagát tekintve 1971 és 1995 közötti még 9,9 fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban, 2011 és 2020 között pedig az érték átlépte a 11 fokot.

Az átlaghőmérséklet mellett a nyári napok száma is emelkedik ősszel. Az elmúlt 50 év októbereiben összesen 27 nyári nap volt, amelyek harmadát az elmúlt évtizedben jegyezték fel. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken. 1971 és 1995 között átlagosan 16, amíg 1996 és 2020 között már csak 11 ilyen nap fordult elő.

Dél felől egyre kevesebb csapadék érkezik

Magyarországon a telek – egy-egy évtől eltekintve – szinte teljesen hómentesek. Ennek a gépjárművezetők örülnek, a gyerekek viszont szomorkodnak. A klímakutatók szerint a hőmérséklet-változás hátterében elsősorban a sarki jégtakaró olvadása áll. Az Északi-sark „lángokban áll”, ahogy egy kutató fogalmazott, természetesen képletesen, ám ez is kifejezi a katasztrófa mértékét.

Sajnos a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki jégpáncél az utóbbi öt évben húsz százalékkal csökkent. Mivel a jégtakaró zsugorodik, ezért egyre kisebb mértékben veri vissza a jég a napsugarakat. A fogyatkozó jégtakaró miatt pedig felborult a tengernyomás rendszere. Ez is az oka annak, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. És ez az oka annak is, hogy hazánk dél felől egyre kevesebb csapadékot kap, kiszáradt a növényzet, nincs párolgás és üvegházhatás  sújtja hazánkat.