Van kultúrharc Rákay Philip szerint (galériával)

A bő egyórás eszmecsere, fogalmazhatunk úgy, Petőfitől Petőfiig tartott. Ugyanis az első kérdés a Petőfi család több mint száz éve felállított síremlékéről szólt, az utolsó pedig a készülő Petőfi-filmről.

A költő családjának síremlékét Rákay Philip és felesége, Wieber Orsolya magánadományából tavaly újították fel, idén pedig ugyancsak a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben felújítatták Arany János síremlékét is.

Mind a kettő kötődik egy gyermekkori emlékhez, kezdte a választ a producer, mert nyolcéves volt, amikor egyébként számokkal foglalkozó közgazdász édesapja a kopott, vöröses színű Petőfi összest a kezébe adta. Két évvel ezelőtt pedig, mikor gyerekeivel járt a temetőben, látta, milyen siralmas állapotban van a sír, feleségével úgy döntött, nem indítanak gyűjtést, hanem, mert évek óta jól működő cégei vannak, példát mutatva a tehetősebb embereknek, felújíttatják. Idén elkészült Aranyé, és Jókai Mór születésének bicentenáriumára, 2025-re az író síremléke is újra szép lesz.

A következő kérdés a kultúra és politika kapcsolatát firtatta, mármint, hogy a művészek gyakran politizálnak.

Az a baloldali ethosz, hogy a művészek, az értelmiségiek csak baloldaliak lehetnek, ostobaság, szólt a válasz. Attól, hogy ők hangosabbak, más eszközrendszerhez szoktak, még nincs igazuk. Mint a világon mindenütt, Magyarországon is van kultúrharc. Ez nem azt jelenti, hogy melyik színháznak ki az igazgatója, vagy melyik színész játszik vagy nem játszik valamelyik magyar filmben, hanem az a kérdés, hogy kik dolgoznak ezért az országért, a hazánkért, és kik ellene. Velük neki harca van, mondta Rákay Philip, mert szerinte lehet, hogy nekik ez az ország szülőhelyük, de nem a szülőhazájuk.

Szóba került, hogy azok az országok, amelyeknek gyarmatai voltak, gondban vannak, mert az onnan jötteknek más a vallása, nézete, kultúrája, az országot nem érzik hazájuknak. Ez a világok harca, mondta, nálunk más a helyzet, itt ezért a haza fogalmát, szeretetét a fiataloknak meg kell megtanulniuk, mégpedig a családban, s hogy ez így legyen, az a szülők feladata.

Egy újabb kérdés a gazdaságról szólt. Arról, hogy az ellenzék kezdetek óta ellenzi a kelet felé nyitás politikáját, amelyet a miniszterelnök egy évtizede meghirdetett.

Egy tanulmány szerint 2030-ra egyetlen európai ország lesz csak a világ tíz vezető gazdasága között, Németország a tizedik helyen, viszont Törökország lesz a harmadik. Ezért kell kelet felé orientálódni, mondta, Kína vagy a Türk tanács tagjai felé. Mert Türkmenisztántól Kazahsztánig elképesztő mennyiségű nyersanyagokkal rendelkeznek, s megvan az az előnyünk is, hogy ők minket testvérüknek tekintenek. Kihasználhatjuk a geopolitikai helyzetünkből adódó előnyt, mint például azt, hogy Debrecenben felépül német technológiával a legmodernebb BMW gyár, ahol már villanyautók készülnek, s mellette ott lesz a kínai akkumulátorgyár, és néhány száz méteren át kell csak vinni az autókba az akkumulátorokat. Ez itt teremt adót, bevételt, munkahelyet.

Az Európa Unió jövőjéről szólt a következő kérdés.

Mindenki azt reméli, volt a válasz, hogy a jövő évi választás után talán lesz jobboldali, konzervatív fordulat, de ő még pesszimista, mert Lengyelországban is amerikai beavatkozással, borzasztó kampánnyal leverték a jobboldalt. Nálunk 1990, az első szabad választás óta volt egy olyan nemzeti konszenzus, hogy ne külföldről mondják, hogy mi milyen kormányt válasszunk. És ezt a konszenzust a baloldal fölrúgta a tavalyi választásokon, mondta. Milliárdok jöttek, kampánypénznek, külföldről.

A beszélgetés zárásaként Böröcz Máté a készülő filmről kérdezte a producert.

Egyéb céges elfoglaltságai mellett, bár cégei jól működnek, pedig nincsenek állami szerződései, igazi szerelme a filmkészítés, mondta Rákay Philip. Már három és fél éve dolgozik a Petőfi projekten, amely a szíve csücske. A Covid miatt késve tudták csak elkezdeni a forgatásokat. Szente Vajkkal és a bátaszéki iskolatársával, Kis-Szabó Márkkal együtt írták az 1848. március 15. történéseit felelevenítő film forgatókönyvét. Az elmondása szerint minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje 1848. március 14-én este 7 óra és 15-én este 7 között eltelt 24 óra történetét meséli el. A forgatást óriási stábban tavaly áprilisban kezdték el. Gigantikus vállalkozás volt, száz napon keresztül, néha egyszerre ezer emberrel dolgoztak, építettek egy díszletvárost, a 19. századi Pest Budát, a Pilvaxot is, kívül, belül.

Nagyon érdekes kalandfilm lesz, tele fikcióval, ahogyan történt, és ahogyan történhetett volna. A több mint kétórás mozifilmnek, amely a márciusi ifjakat, Petőfit, Jókait, Szendrei Júliát, Vasvári Pált hozza közelebb hozzánk, március 15-én lesz a bemutatója. Nyilván Budapesten, de, ígérte, Szekszárdon is lesz egy díszbemutató.