Húszan rontottak egy bátaszéki házra, húsz lövést adtak le

140 ÉVE magyar-szerb összetűzésről adott hírt a Tolnamegyei Közlöny 1883. december 9-i száma. „Báttaszéken a múlt hó utolsó napjainak egyikén az egymással már hosszabb idő óta tüzkölödö magyarok és ráczok közül ez utóbbiak, mintegy huszan éjjel rátámadtak egy magyar ember házára s az ablakon át mintegy 20 lövést tettek a benlakókra, a nélkül azonban, hogy valakinek is csak baja esett volna. A lövöldözés felébreszté a szomszédokat, kik aztán véget vetettek a garázdálkodásnak. Nehányat az éj sötétsége daczára sikerült felismerniök s ezek bizonnyal elnyerendik megérdemlett büntetésüket.”

140 ÉVE fejszés feleség verő személy történetét adta közre a Tolnamegyei Közlöny 1883. december 9-i száma. „Sipos Elek szegzárdi lakos vasárnap délután azon időben, midőn az ájtatoskodók a litániáról tértek haza, feleségét az utczán megverte s közbotrányt okozott. Midőn e miatt a nő panaszára másnap a szolgabiró őt megidéztette, a garázda ember még a pandúrt is megtámadta sőt, midőn ez bekiséréssel fenyegette, fejszét fogott reá. Az ép arra járó pandúr káplár segélyével azután lefegyvereztetett és bekisértetett a szolgabiróhoz, ki őt 48 órai fogság elszenvedésére ítélte.”

140 ÉVE önkritikus megjegyzést tett középkori német felmenőire Perczel Mór, az 1848/49-es szabaságharc bonyhádi születésű honvédtábornoka a Tolnamegyei Közlöny 1883. december 9-i számában, ahol részlet jelent meg emlékiratából.  „Perczel János és Dénes, illetőleg Hans und Dyoniz Pertzl – élelmezési főbiztosok ama német császári hadak egyikében, melyek Magyarország pacificatiójával, azaz lenyügözésével, kizsákmányolásával és a magyar faj megtizedelésével foglalkoztak – neveztettek ki II. Rudolf császár által: német nemeseknek és üttettek a római szent birodalom lovagjaivá.”