Gyász

2024.02.21. 17:30

Czakó Gábor a jövőről is közreadta gondolatait

Meghalt Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész. Czakó Gábor, a nemzet művésze 82 éves volt.

Szeri Árpád

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. A rendszerváltás idején az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. 

Czakó Gábor író 2019-ben kapta meg a Nemzet Művésze díjat. Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Czakó Gábor író 2019-ben kapta meg a Nemzet Művésze díjat. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Kossuth-díjjal tüntették ki 2011-ben a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. Kimagasló szakmai munkája elismeréseként  2017-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

Az első zsengék

Még akkor... Ez a címe annak a versnek, mely Czakó Gábor első bemutatkozását jelentette a Tolna Megyei Népújságban. A költeményt a lap 1964. október 11-i száma közölte, ekkor a szerző huszonkét éves volt. Ugyanezen évben még két alkalommal jelent meg verse az újságban.  

A rákövetkező esztendőben prózával is bemutatkozott, az 1967. szeptember 24-i számban például külföldi úti élményeit részletezte. „Zakopane, Krakkó, Varsó, Czenstohówa, Katowice, Krakkó, Zakopane állomásokon keresztül kis körutat tettem Lengyelországban autóstoppal” –  ismertette utazásának módját. Három évvel később, 1970. március elején Az ítélet címmel egyik – a műfajon természetesen túlmutató – állatmeséjét adta közre. Nem sokkal később már író-olvasó találkozón vendége Pálfán, Lázár Ervin és Módos Péter társaságában.

Indulatos jelentések című, első könyve 1973-ban jelent meg, a kötetet a Tolna Megyei Népújság november 7-i száma méltatta: „A szerző állást foglal, és hisz igazában: ez a hit engedi meg, hogy ítélkezzen a korrupció, a lakásuzsora vagy a lélektelen építkezés felett.”

Országos ismertség

A hetvenes évek közepén-végén, immár országos ismertségű szerzőként, rendszeres vendége, főszereplője a megye különböző könyvtáraiban rendezett író-olvasó találkozóknak. A Tolna Megyei Népújság 1979. április 15-i száma háromnegyed oldalas interjút közöl vele, a beszélgetőpartner Virág F. Éva. Czakó Gábor így vallott Decsről, szülőhelyéről: „Mióta autóm van, kéthetente hazajárok, a gyerekeim a szünidők jó részét is itt töltik. Életemben kétszer voltam hosszabb ideig külföldön, nem igazán hosszú ideig, de mindenesetre a honvágyat átéltem. Nem Magyarország hiányzott, hanem valami a gyerekkoromból. Egy fa, egy utcarészlet, a vízpart, ahol egyszer játszottunk. És mindez Decshez kötődik. Decs iránt éreztem honvágyat...” Figyelemre méltó, főképpen mai világunk ismeretében az a figyelmeztetés, amit Bali János népművelő idézett a lap 1980. október 10-i számában Czakó Gábortól: „...az eljövendő évtizedekben nem iparcikkekből lesz hiány, hanem gyógyfürdőkből, ligetekből, rétekből, tiszta vízű patakokból, élelmiszerekből, levegőből és békességből”. 

Czakó Gábor Decsen született

Czakó Gábor és Tolna megye kapcsolata a nyolcvanas években is élő marad, nemcsak Decs, hanem egykori második otthona, azaz középiskolája, a Szekszárdi Garay János Gimnázium is szeretettel fogadja. Az akkor már Tolnai Népújság nevet viselő lap 1990. június 30-i számában Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula tollából jelent „Szabálytalan beszélgetés Czakó Gábor íróval”. Kérdésként az is elhangzott, hogy vajon az emberi lét egyik fő kérdése a szeretet hiánya? „Igen, igen. Ez az emberiség egyetlen fő kérdése és nincs több fő kérdés. Mert ha tudok szeretni, akkor például tudom szeretni azt a fát, és nem fogom kitépni, mert szeretettől áthatott lény vagyok. És nem fogok kitépni füvet, csak azért mert erősebb vagyok nála” – válaszolt Czakó Gábor. 

Két évvel később Decsen is köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából, a községi Faluházban, a tiszteletére rendezett, kiállítással egybekötött irodalmi est keretében  – olvasható a lap 1992. november 14-i számában. Ekkor F. Kováts Éva készített vele interjút, Czakó Gábor többek között a család fontosságáról is beszélt. „A szűkebb család, a feleségem, a gyerekeim a lehető legnagyobb örömöt jelentik az életemben, amit el lehet képzelni, bár soha nem kívántam nagy családos lenni. Egyetlen gyermekemet sem terveztem, de egyetlen gyermekemet sem utasítanám el. A másik, hogy a bátyámékkal is (Czakó Sándor, a Tolna Megyei Népújság egykori fotóriportere - a szerk.) – leszámítva a természetes gyermekkori torzsalkodásokat – mindig igen jó viszonyban éltünk. Lényegében mióta 18 éves korom óta elkerültem Decsről, azóta is folyamatosan haza járok.”

A jövőbe látva

A rendszerváltás időszakától kezdve a napi politikában is szerepet vállaló író a Tolnai Népújság 1996. április 27-i számában, Tolnán járva, Steinbach Zsolt kérdésére válaszolva osztotta meg a jövőről vallott gondolatait. „A világ még egy ideig haladni fog ezen a mostani, járhatatlan úton. Ennek a kornak egyik alapvonása az, hogy a gazdaság csak a korlátlan növekedés állapotában képes létezni. Amelyik vállalat, vagy nemzetgazdaság nem fejlődik, az elpusztul. Kenneth Boulding, amerikai közgazdász és ökofilozófus mondta, hogy aki elhiszi, hogy a Föld nevű véges rendszernek bármelyik alkotóeleme korlátlanul növekedhet, az vagy őrült, vagy közgazdász. Én azt szoktam hozzátenni, hogy aki ezt meg akarja valósíttatni a társadalommal, az a politikus. És aki eltűri, hogy ezt rajta végrehajtsák, az a Barbie, a konzumidióta, a fogyasztói hülye. A világ azon útja, amelyen Magyarország is próbál járni, a világ megsemmisítésével végződik. Ez a világelfogyasztói társadalom. Előbb-utóbb át kell állni egy másik létezési formára, le kell tenni arról, hogy egyre több anyagi jószágot habzsolhatunk fel. Újra tekintettel kell lenni az élet más aspektusaira is, mint ahogy az emberiség erre mindig is tekintettel volt.”

Anyanyelvben élve

A magyar nyelv is visszatérően foglalkoztatta, erről tanúskodik például a Tolnai Népújságban 2006. október 10-én megjelent tudósítás, mely a Léleképítőn vendégeskedő író meglátásait adta közre, Budavári Kata tollából. „A magyar nyelv lelke című előadásában a decsi származású író többek között a nyelvi emlékek feltárásáról beszélt a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében összegyűlt közönségnek. Czakó Gábor szerint a magyar nyelv részben azért maradhatott meg, mert az ősi gyököket használjuk mind a mai napig, ám nyelvünk mindig megújulásra képes. Hangsúlyozta, hogy a megmaradást azonban a zene, illetve a nyelv szervessége is segítette. És nemcsak megmaradt, használható is, hiszen a több száz évvel ezelőtt keletkezett nyelvi emlékeket ma is érti az olvasó.”
Tizenhárom évvel ezelőtt elismeréseinek sorát a Decsért emlékplakettel is gyarapíthatta. Élő klasszikus mivoltát az is bizonyítja, hogy a 2018. május elején Gyönkön rendezett Kincses Tolna Megye Értékvetélkedőn az őcsényi diákok csapata értéktári javaslatként Czakó Gábor író munkásságát mutatta be.

Heberling Tibor, Decs polgármestere lapunknak elmondta, hogy a szülőfalu természetesen nem feledkezik meg immár néhai fiáról, hamarosan megemlékezéssel tisztelik meg személyét és munkásságát.

Mint azt megírtuk, Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas írót, kritikust, nyelvrégészt, a nemzet művészét szerdán hajnalban, hosszú betegség után érte a halál életének 82. évében.

Díjak, elismerések

  • Helikon szobrászati díj (Keszthely, 1960)
  • József Attila-díj (1975)
  • Kortárs-díj (1994)
  • Sajtótisztesség-díj (1995)
  • Arany János-díj (2000)
  • Babits Mihály-díj (2000)
  • Pro Literatura díj (2008)
  • Stephanus-díj (2009)
  • Prima díj (2010)
  • Kossuth-díj (2011)
  • A Magyar Érdemrend középkeresztje (2017)
  • A Nemzet Művésze (2019)
  • A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2022)
     

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában