Így dolgozhat nyugdíj mellett, érdemes a változásokra figyelni

Több mint nyolc éve, hogy nyugdíjba mentem, amikor – viszonylag fiatalon – megvolt a negyvenéves munkaviszonyom. Azóta is dolgozom, hála istennek az egészségem ezt engedi. A nyugdíjam nem magas, de mivel munkabérem is van, a kettő együtt közel félmillió forint havonta. Jó érzés, hogy nem szorulok a gyermekeimre, sőt én támogatom őket – mondta olvasónk.

Kevesebb adót fizet a nyugdíjas

Olyan olvasónk is jelentkezett, aki viszont két éve ment nyugdíjba, de szeretne visszamenni dolgozni. Ő arra volt kíváncsi, hogyan lehet nyugdíj mellett munkát vállalni, milyen adókat kell fizetnie annak a nyugdíjasnak, aki dolgozik?

Aki a nyugdíjkorhatárt elérte – ideértve a nőket is, akik a NŐK40 éves korkedvezménnyel vonulnak nyugdíjba –, ha munkát vállal, akkor mentesül a 18,5  százalékos TB-járulék alól, és a foglalkoztatója is mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Ha a nyugdíjas munkát vállal, akkor a nyugdíját is kapja mellette. Természetesen vannak kivételek.

A közszférában dolgozók, például közalkalmazottak, rendvédelmi, honvédelmi vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók esetében a nyugdíj szünetel, bár ez idő alatt továbbra is nyugdíjasnak számítanak. 

Vállalkozás vezetése nyugdíjasként

Amennyiben a nyugdíjas, beleértve az özvegyi nyugdíjast is, egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a nyugdíjkorhatár elérése után kiegészítő tevékenységet végző vállalkozóvá válik. Ha a vállalkozó személyi jövedelemadót alkalmaz vagy átalányadós egyéni vállalkozó, akkor mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó fizetése alól, kivéve az osztalékalap utáni szochót, amelyet az adófizetési felső határig meg kell fizetnie.

A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó nem köteles 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a nyugdíjas osztalékot kap, akkor az adófizetési felső határig szochót kell fizetnie utána. A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év, ami egyúttal azt is jelenti, hogy megnyílik a nyugdíjba vonulás lehetősége az 1959. január 1. és december 31. között születettek számára. 

Mi számít bele a Nők40 időbe?

Az ado.hu ismertette a „Nők 40” kedvezményes nyugellátása nagycsaládos anyákat érintő idei évre vonatkozó szabályait. Sok nagycsaládos hölgyet is foglalkoztat a kérdés, hogyan alakul a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugellátása a több gyermekes anyák számára.

A törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idővel, ez szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő. A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony.

Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Jó tudni, hogy a gyes mellett igazoltsága esetén az úgynevezett passzív jogon folyósított gyes időtartama is jogosultsági idő a kedvezményes nyugellátáshoz.

Amikor harminc év is elég

A „belső arányra” vonatkozó előírás szerint az összes jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz.

Ez a követelmény fokozott gondoskodást igénylő gyermekeknél, azaz gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év, így ebben az esetben tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven év jogosultsági időbe.

Ami nem számít bele a 40 évbe

A szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő azonban nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például: az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem. 

Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezek közül a szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő. Ezeket a jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati időket azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe veszik, azok nem mennek veszendőbe.