2024.03.01. 11:30
Csacska-Macska: zenei alapú babafoglalkozások
Egyfajta óvodai előkészítőnek, közösségbe szoktatásnak is tekinthető a Csacska-Macska Babafoglalkozás, amit Lajtai Lilla tart Tolnán, a Mag-házban. A tanítónő a kisfia születése után gondolt arra, hogy jó volna ilyen programot szervezni. És megvalósította. Ennek már hét éve.
A szerző felvétele.
– Miben más ez, miben ad többet, mint egy bölcsőde?
– Nem helyettesíti, csak kiegészíti a bölcsődei foglalkozásokat – hangsúlyozza Lajtai Lilla. – Jelenleg egy bölcsődébe és egy külső helyszínre, a tolnai Mag-házba járok. Korábban három bölcsődében is vállaltam ilyen munkát (Szekszárdon, Tolnán és Faddon), de elkezdtem tanítani a szekszárdi gyakorló iskolában, s most már az időbeosztásom más. A Csacska-Macska Babafoglalkozások zenei alapúak. Specialitásuk, hogy itt a szülők – főleg az anyukák, de néha apukák, nagymamák, nagypapák – is jelen vannak a három év alatti kicsikkel. Ölbeli játékok, mondókák, énekek szerepelnek a kínálatban. A komplex fejlesztés a cél.
– Mi késztet egy pedagógust arra, hogy a kötelező iskolai elfoglaltságain túl még ilyesmit is csináljon?
– Amikor a kisfiam másfél éves lett, szétnéztem a lakóhelyünkön, Tolnán, hogy hova mehetnénk együtt, játszani, mozogni, kikapcsolódni. Nem találtam ilyen lehetőséget, ez motivált arra, hogy én hozzak létre valamit. Ennek már hét éve.
– Mekkora az érdeklődés?
– Változó. Volt, amikor 20-30 gyereket is hoztak a szülők. Most 10-15 körüli az átlagos létszám.
– Bábozik is?
– Igen, az is fontos kellék, de alapvetően ének-zenét tanító pedagógus vagyok. A zene mindig is fontos volt az életemben. Régebben zongoráztam, ám azt elég nehéz lenne magammal hurcolni a foglalkozásokra. Másik kedvelt hangszerem az ukulele, ami praktikus, jól használható a gyerekdalok kíséretéhez.
– Mit veszít, aki nem jár ilyen foglalkozásra a gyerekével? Vagy mit nyer, aki jár?
– Ahogy tapasztalom, a szülő-gyerek kapcsolat erősödik egy idegen, nem otthoni közegben. Manapság ritka dolog, hogy az anyuka egy órát a kicsivel tölt, játszik vele, rá figyel. A zenei nevelés, a ritmikai készség fejlesztése is olyan szinten valósul meg, ami a hétköznapokban elképzelhetetlen. A közösségbe szoktatást, az óvodára való előkészítést is szolgálják az ilyen foglalkozások. Illetve, a program végén, amikor kiteszem a mozgásfejlesztő eszközöket, és szabadon játszhat mindenki, az anyukák tudnak beszélgetni egymással a kisgyerekes problémákról.
– Nem tudna csak ezzel foglalkozni? Megélne belőle?
– Sok helyre hívnak, és össze is jönne a megélhetés, ám a covid alatt beláttam, hogy jó, ha van az embernek egy fix állása. Ha valami miatt szüneteltetni kell a foglalkozásokat, akkor miből élek? Ez a szívem csücske, számomra ez nem is munka, de kockázatos lenne minden mást feladni érte.
A komplex fejlesztés a cél
Lajtai Lilla pécsi gyökerekkel rendelkezik, Tolnán él és Szekszárdin tanít a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskolájában. Kedvelt hangszerét az ukulelét az énekórákra is viszi magával. Nagy hangsúlyt fektet a játékos módon történő képességfejlesztésre. Szereti a gyerekeket, legjobban a legkisebbeket, a három év alattiak – és szüleik – számára babafoglalkozásokat tart. A zene, a bábozás, az éneklés, a mondókák nagy hatással vannak a picikre, komplex fejlesztést biztosítanak számukra.