Találkozót tartottak az örökifjú óvónénik

Két évtizeddel ezelőtt, a vármegye legelső – még 1888-ban alapított – óvodájából nyugdíjba ment vezető óvónő, Fábián Andrásné szervezte az első találkozót, azért, hogy összefogva segítsék egymást. 

Sok éven át Lengyelben, néha a kastélyban találkoztak egymással, kilenc év óta pedig, mint a Mentálhigiénés Műhely Brunszvik Teréz Nyugdíjas Óvodapedagógus Körének tagjai, pedagógus nap tájékán, Szekszárdon tartják ezt a közös ünnepet. Ez a mostani volt a tizenkilencedik. A résztvevőket Csötönyi László, Szekszárd Város Közgyűlése Kulturális Bizottságának elnöke köszöntötte, majd gyertya lángja lobbant, így emlékeztek a mostani nyugdíjasok azokra az óvónénikre, akik már nem lehetnek közöttük.

Eljöttek, és énekkel, verssel, mesével kedveskedtek a résztvevőknek a Pécsi Tudományegyetem itteni gyakorló óvodájából a gyerekek. Az anyáknak, nagymamáknak szóló kis műsor könnyet is csalt az egykori óvónénik szemébe. 
Aztán, kicsit hosszúra nyúlt a szünet, mondta Badics Tiborné, aki a többieket sok év óta találkozóra hívta. Mert a régebbi és új nyugdíjasok beszélgetés közben egymást kínálgatták a maguk hozta, maguk készítette süteményekkel.

A folytatásban Pócs Margit, a Mentálhigiénés Műhely elnöke adott tanácsokat, beszélt a műhely adta lehetőségekről, majd a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus rövid koncertje zárta a találkozót.