A hitet a génjeikben hordozzák a székelyek

A közelmúltban megözvegyült Sebestyén Gáspár, s emiatt alkotói lendülete alábbhagyott. Egy kiállításra való felkérést azonban elfogadott. A Bajához közel eső Csátalján nyílik tárlata szeptember 10-én az ottani székely kör szervezésében.

A 65 éves dunaszentgyörgyi művész maga is székely. Festményein szívesen ábrázolja e népcsoport viseletét, hagyományait. Családja annak idején Kakasdra települt át, és később, házasságkötésekor került Dunaszentgyörgyre. Az atomerőműben dolgozott, mint gépésztervező, 2007-es nyugdíjazásáig.

Hogy fér ez meg a képzőművészettel? Úgy, hogy kenyérkereső mesterségének az esztergályosságot választotta. Nem tanulhatott tovább, mert édesapja korán meghalt, és pénzt kellett keresnie. Később levelezőn elvégezte a gimnáziumot és más – műszaki, gépészeti – tanulmányokat is folytatott. Sokféle fejlesztésben részt vett az atomerőműben, volt saját találmánya is, egy távolról működtethető, számítógép-vezérlésű mobil eszköz, mellyel olyan helyen is lehetett dolgozni, ahol – a sugárterheltség miatt – az ember csak rövid időt tölthetett. 

Gyermekkorában ügyesen rajzolt, festett, de tanulmányokat nem folytathatott ez irányba. A családalapítás, a házépítés, a másfajta munkavégzés miatt pihentek az ecsetek. Három évig járt ugyan Farkas Pál szobrászművész szekszárdi szakkörébe, és 1983-ban festett néhány képet lakásdíszítésre – akkorra lakták be az új házukat –, ám igazi lehetősége és ideje az alkotásra csak nyugdíjasként adatott.

Szívesen készít csendéleteket és tájképeket, de a székely életképek állnak hozzá legközelebb: ünnepek (pl. esküvő), történelmi események (pl. a mádéfalvi veszedelem). Most is egy székely portrén dolgozik. Kolozsi Fábiánt festi meg, felkérésre, székely viseletben. Egyébként, az elmúlt hónapokban csak a felesége elvesztésével kapcsolatos alkotásai – őt ábrázoló portréi – születtek.

Elmúlás és maradandóság. Sokat foglalkozik e kettősséggel Sebestyén Gáspár, úgy is, mint alkotó, úgy is, mint özvegy, úgy is, mint hívő. Azt mondja: a székelyek zsigereikben, génjeikben hordozzák a hitet. S ő ezt azzal is kifejezésre juttatta, hogy fő műve egy stációkép-sorozat. A Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló 14 kép a falu templomába került. Maradandó mű. A keretek is míves darabok: Vörös Gyula asztalosmester műhelyében készültek.

Dunaszentgyörgyöt többségében reformátusok lakják. Katolikus templomot csak a rendszerváltás után építettek; 1996-ra készült el. A Keresztút állomásait fotózott papírképek jelölték. Amikor tízéves lett a templom, felvetődött a gondolat: kellenének „rendes” stációképek, főleg, hogy festő is van a faluban! Sebestyén Gáspár először ódzkodott elvállalni a megbízatást. Túl nagy falatnak érezte. Nyugdíjasként nincs már neki annyi ideje, energiája! Ám hitoktató unokahúga, Cziráki Györgyné azt mondta neki: – A Jóisten majd ad rá időt.

Úgy is történt. Fél év alatt – 2008 húsvétjára – elkészült a sorozat, és a templom díszévé vált.