2018.11.26. 20:02
A költő hidat vert a két város között
Babits Mihály azért vásárolt magának nyaralót Esztergomban, mert az ottani táj is Szekszárdra, az Előhegyre emlékeztette. A 135 éve született költő, író alakját, lényét Csillagné Szánthó Polixéna idézte meg a tegnap délután tartott ünnepségen. A résztvevők a szülőháznál koszorúzással tisztelegtek a város nagy fia előtt.
Fotó: Makovics Kornél
A megyeszékhely humán bizottságának elnöke beszédében arra is felhívta a figyelmet: a költemények – és ez újabb jellemző adalék – szinte kizárólag tárgyi és táji elemeket idéznek fel, családtagok nélkül. Csillagné Szánthó Polixéna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekként is visszahúzódó Babits Mihály kizárólag a korán elvesztett apjához kötődött erős szálakkal. A költő versei megőrizték ezt a házat, akár a domboldali présházat és a szőlőt is, valamint azt az egykori Szent László utcát, ami ma Babits Mihály utca.
A koszorúzáson jelen voltak a költő nevét viselő intézmények képviselői, velük együtt Ódor János, a megyei múzeum igazgatója is fejet hajtott a szülőháznál.
Babits szülőháznál koszorúzással tisztelegtek a város nagy fia előtt
Ezt követően az Esztergomból érkezett G. Tóth Franciska tartott előadást „...kinyúlhat égig a lélek...” címmel. Az MNM Babits Mihály Emlékházának irodalmi muzeológusa lapunknak elmondta, hogy sokat köszönhetnek a Wosinsky Mór múzeum igazgatójának, továbbá főmuzeológusának, azaz Ódor Jánosnak és Lovas Csillának.
Általuk ugyanis olyan anyagokkal gyarapodott Esztergom, mely lehetővé tette Babits Mihály emlékházának megújítását.
– Az esztergomi kiállítás tehát szekszárdi ihletettségű – fogalmazott G. Tóth Franciska. A költő a múlt század húszas éveiben többször is járt a Dunakanyarban és környékén, ekkor döntött úgy, több ismerőse hívásának is engedve, hogy 1924-ben, a szeretett otthoni lankákra emlékeztető Esztergomban vesz magának nyaralót.
Nagy nevek vendégeskedtek nála
Az 1883. november 26-án Szekszárdon született és 1941. augusztus 4-én Budapesten elhunyt költő esztergomi nyaralója a húszas-harmincas években valóságos irodalmi központként is működött. G. Tóth Franciska azt is elmondta, hogy Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád egyaránt vendégeskedett a villában. Az európaiságot látni tanító költő hatása ma is jól érzékelhető, Szabó T. Anna kortárs irodalmár jegyezte meg: sokszor csak versei megírása után érzi, hogy sorain átlüktet Babits Mihály.