Csapat és alkotó együtt lélegzett a közös, nívós munkában

– Nagy öröm tölt el bennünket, hogy csakúgy, mint négy és két éve ugyanezen a rendezvényen, ismét a mezőny élén végeztünk – mondta el lapunknak Matókné Kapási Julianna, a Bartina Néptánc Egyesület művészeti vezetője. – Azt is tapasztalom, hogy környezetem, valamennyi ismerősöm büszke erre a teljesítményre: sokan megállítanak az utcán, a boltban és gratulálnak. Azt viszont csak mi, bartinások tudjuk, hogy milyen roham tempóban zajlott a felkészülés, miután a vártnál kevesebb időnk jutott a próbákra. A szokásosnál is feszítettebb, keményebb munkát vártunk mindenkitől. Mindig is hangsúlyoztam, hogy aki ebben az egyesületben dolgozik, annak számítania kell erre. A többség ezt tudomásul vette, és így elkönyvelhette magában, hogy a kellő ráfordításnak megvan a jutalma. Az én szerepem az előkészítésben, a próbákon az volt, hogy biztosítsam: mindenki, a varrónőtől a táncosokig maximális figyelemmel és erővel vegyen részt a folyamatban. Ebben a kiterjedt összmunkában mindenkinek maradéktalanul helyt kellett állnia a saját posztján. A feladat meghatározása és a végrehajtás ellenőrzésén túl azt is igyekeztem tudatosítani mindenkiben, hogy képes megfelelni a magas követelményeknek.

Kocsis Enikő férjével, Fitos Dezsővel együtt a legjobb koreográfiáért járó díjat vette át. A Kurázsi című produkciót a Bartina felnőtt csapata mutatta be, a közönség vastapssal fejezte ki tetszését.

– Már hosszú ideje baráti kapcsolatban vagyunk a Bartina vezetőjével, Julával – tudtuk meg Kocsis Enikőtől. – Ez a kiváló viszony az együttessel való munkakapcsolatunkat is meghatározza. A Kurázsi mezőségi, palatkai anyag, és a Bartinának választottuk. Úgy éreztük, hogy a számos szakmai edzőtábor kellő megalapozottságot jelent, és valóban: annak ellenére, hogy elég sok feladatunk van másutt is, sikerült ezt az összművészetileg felölelt táncot időre és jól megtanítani. Mindezt a már említett barátság, valamint a bartinás csapat nyitottsága, szeretettel való felénk fordulása és velünk együtt lélegzése tette lehetővé. De ebben a nívódíjban ott van férjem, Fitos Dezső, továbbá Németh Eszter és Molnár Bálint asszisztensek és a Bartina vezetőinek munkája is.

Az együttes, mondanunk sem kell, nem pihen az egyébként megszolgált és megérdemelt babérjain, hanem készül. A hét végi Erzsébet–Katalin bál után hamarosan következik ugyanis a december 8-i évzáró műsor, ami mindig az év egyik leglátványosabb néptáncos eseménye a megyében.

Az elismerés energiát ad, magasabbra visz

Sipos Gergő a versenyen csak egy-két koreográfiába pillanthatott be, miután a csapattal és saját felkészülésével foglalkozott. Azt azért nyugtázta, hogy a rendezvény remek táncosokat vonultat fel.

– Mindenki örül az elismerésnek, hiszen az ad új energiát, az visz még magasabbra – mondta a szólótáncban nívódíjas fiatal. – Az első elismerés, a taps a közönségtől érkezik. Ez jelzi azt, hogy sikerült a maga egységességében bemutatni a koreográfiát. Azt mindenkinek magának kell végiggondolnia, hogy mennyivel járult hozzá a sikerhez. Például, hogy eltáncolta-e a figurákat saját, legjobb tudása szerint, a mintát megtartó módon. Egy koreográfia előadásakor mindig vannak húzó erők. Vagy azért, mert egy-egy táncos képes a mintát, a példát követni, vagy pedig maga a tánc forrja ki azokat a személyeket, akikre, ha nem is kötelező, de érdemes építkezni. A mi csapatunk összhangot mutatott, és az eredmény is bizonyítja, hogy mindenki kiemelkedően teljesített.