Magyar Kultúra Napja

2019.01.22. 20:00

Tárgyi és szellemi értékeinkre hívták fel a figyelmet

Irodalmi estekkel, előadásokkal, könyvbemutatóval ünnepelték Tolna megyében idén a magyar kultúra napját.

Munkatársainktól

Fotó: Makovics Kornél

Hommage Á Hencze Tamás címmel nyílt meg a Kossuth-díjas festőművész kiállítása a Művészetek Házában a megyeszékhelyen. A neoavantgard művész Szekszárdon született, számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, egyebek mellett az Ernts Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Külföldön több európai és ázsiai galériában állították ki alkotásait. Hencze Tamás 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennálé díját, 1989-ben érdemes művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is a tagjai közé választotta. A megnyitón köszöntőt mondott Baky Péter festőművész, a tárlatot megnyitotta dr. Aknáry Tamás művészettörténész, közreműködött Lozsányi Tamás orgonaművész. A kiállítás február 24-ig megtekinthető.

Tamásiban a Könnyü László Városi Könyvtárban már hétfőn megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról. Czompó Márta könyvtáros elmondta, a Szabad Ötletek Színháza előadásában vidám, irodalmi műsort nézhettek meg a kultúrabarátok. Karinthy Frigyes írásainak örök érvényűségéhez nem férhet kétség. Sok generáció fog még „felnőni” sziporkázó, ironikus humorán, amely felnőttnek és gyereknek egyaránt színvonalas, meghatározó élményt nyújt. A „Karinthy Örök…” című előadás is ennek szellemében készült. Olyan műveket válogattak össze, amelyben iskolás gyermek, felnőtt egyaránt megtalálja világát. Részletek hangzottak el a legsikeresebb tanulmányokból: Tanár úr kérem, Görbe tükör, Rájöttem valamire, Betegek és bolondok. Az összeállítás a születéstől az elmúlásig vette górcső alá az emberi sorsokat.

Bátaszéken ma délután nyílt meg Ferkovics József Mozaikok című kiállítása, a helyi művelődési házban. A Szombathelyen élő, roma származású grafikus és festőművész alkotásait február 22-ig lehet megtekinteni. Festményei közt vannak portrék, tájképek és aktok is. Grafikái közül az 1944-es holokausztot ábrázoló grafikai sorozatai a leghíresebbek. A kiállításon a helyi általános iskola művészeti tagozatának a növendékei is közreműködnek az alkotásaikkal.

A magyar zenekultúra fejlődése. Ezzel a címmel tartott előadást Szekszárdon, a Garay János Gimnázium dísztermében Käfer György. A klarinétművész és tanár nemcsak tagja a Magyar Állami Operaház zenekarának, de emellett Opera Nagykövet és igazgatója egy katolikus általános iskolának. Käfer György egyebek mellett hangsúlyozta, hogy Erkel, Bartók és Kodály révén magyar népzenei elemek is integrálódtak a hazai komolyzenébe, mely így különleges hangzásvilággal vívott ki elismerést. Ez előadó elmondta: Opera Nagykövetként célja a komolyzene megismertetése a fiatalsággal, mert ez a műfaj is képes az ifjúság érzelmi világának gazdagítására.

 

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum immár az ötödik olyan füzetet jelenteti meg, mely egy kiállításhoz kapcsolódik, azt értelmezi tágabb összefüggésben. A Szekszárd a két háború között című, 40 oldalas kiadványt dr. Gaál Zsuzsanna igazgatóhelyettes jegyzi. Az intézményben bemutatott füzetet nemcsak a Háborútól háborúig című tárlat megtekintése közben, hanem önmagában is érdemes fellapozni. Egyebek mellett megtudjuk belőle, hogy a megyeszékhely szóban forgó negyedszázadát Vendel István polgármester neve fémjelzi. Működése ellentmondásos, de Szekszárd városias képének kialakulása érdemei közé számít.

Fotó: Mártonfai Dénes

Múltidő – Összeszedegetett históriák kis gyűjteményes könyve. Ezzel a kötettel lepte meg nemcsak olvasóit, hanem saját magát is – 80. születésnapjára – Kaczián János. A helytörténész Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban mutatta be kiadványát. A 340 oldalas könyvben Kaczián János 107 érdekfeszítő írása olvasható, a tanulmányok 1977 és 2017 között jelentek meg. Az első harmad Szekszárd helytörténetéből ad ízelítőt, a második jeles Tolna megyei személyeket mutat be, a záró szakasz pedig általános megyetörténet, benne például a címer históriájával, avagy egykori egyesületek tevékenységével.

 

Nevezetes költeményeket szavaltak

A Várdom-Alsónána Általános Iskola 30. alkalommal bonyolította le Weöres Sándor versmondó emlékversenyét. A megmérettetésre Tolna megye, és az intézmény által meghívott iskolák 2-8. osztályos tanulói neveztek legfeljebb ötperces lírai mű előadásával. Az eseménnyel csatlakoztak a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon által meghirdetett Versünnep Fesztiválhoz. A gyerekek elsősorban XX. századi kortárs magyar költők verseivel neveztek. Három korcsoportban összesen 12 iskola 63 tanulója szavalt. A fellépő iskolások három kategóriába lettek besorolva (arany, ezüst, bronz fokozat), a kategóriánkénti nyertesek 2019 júniusában előadhatják versüket a Versünnep Fesztivál seregszemléjén, valamint a zsűri döntése alapján szakmai továbbképző táborban vehetnek részt. A zsűri tagja volt dr. Zsolnainé dr. Mátyási Mária, a Pedagógia Értékek Őrzése Alapítvány kuratóriumi elnöke, Rubányi Anita, a Wosinsky múzeum munkatársa, és Quintus Konrád színész. Az eredményekről egy későbbi lapszámunkban olvashatnak.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában