A Völgység sokszínű arculatát az itt élő népcsoportok adják

„Tiszteld a múltat, hogy élhesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!” - Széchenyi István gondolataival nyitották meg a Völgységi Gyökereink elnevezésű konferenciát. Filamella Tibor polgármesteri köszöntője után, Potápi Árpád János mondott beszédet.

– A program központi témája, amire a rendezvény elnevezése is utal, a Völgység, az itt élő népcsoportok - emelte ki az államtitkár, majd hozzátette: ők adják a térség jellegzetes, sokszínű arculatát. A németek, a bukovinai székelyek, a cigányok és a felvidéki magyarok népi kultúráját ma is őrzik. Ehhez hasonló, „etnikai sokszínűséget”, több, különböző eredetű, felekezetű és nyelvű népcsoport együttélését nemigen találunk Európában vidéken, falvakban, legfeljebb a nagyvárosokban, ott is inkább újabban, a „globalizáció” hatásaként a 20. század végén és napjainkra.

A részben kényszerű, részben önkéntes telepítések következtében kialakult népesség különböző rétegei eltérő „stratégiát”, értékrendet dolgoztak ki, amely sokáig, de egyre halványuló mértékben meghatározta az egyes emberek, családok életmódját - fogalmazta meg professzor Andrásfalvy Bertalan 2011-ben Bonyhádon, az V. Völgységi Konferencián.

Az államtitkár kiemelte: Ma már egység alakult ki a Völgységben élő népcsoportok között. A magyarság soha nem volt még olyan összetartó és erős, mint most – legyen szó szűkebb hazánkról, vagy a Kárpát-medence egészéről, de akár a Diaszpórát is ide sorolhatjuk.

Az estet a Kosnás család táncos bemutatója és számos kiváló előadás tarkította.