2024.01.17. 10:11
Helyi alkotók művei kerülnek a települések középületeibe
Közeleg a Magyar Kultúra Napja. A helyi kultúra, a helyi alkotók helybeni menedzselésének fontosságával foglalkozó írásunkban kistelepülési polgármesterek szólalnak meg, jó példákat mutatva be. Meggyőződésük, hogy az igazi közösséggé válás alapfeltétele a helyi cégek, vállalkozók, művészek boldogulásának segítése.
Decsi-Kiss János állandó kiállítása szülőfalujában. (a szerző fotója)
Nemcsak zöldségből és gyümölcsből érdemes előnyben részesíteni a helyit. Az élet más területein is erősítendő a lokálpatrióta szemlélet. Például: a helyi kultúra ápolása elsősorban a helyben élők feladata. Vannak, akik ezt már tudják, és szem előtt tartják.
Sebestyén Gáspár dunaszentgyörgyi festő a falu középületeit gazdagítja alkotásaival. Ő készítette évekkel ezelőtt a katolikus templom stációképeit (Jézus keresztútjának állomásait), most pedig két, helyi tájrészletet ábrázoló festményt ajándékozott az önkormányzatnak, melyeket a polgármesteri hivatal folyosóján helyeztek el. Az Őszi fények és a Vadles című mű ezáltal közkinccsé vált.
– Arra törekszünk – tájékoztat a polgármester, Kirnyákné Balogh Mária –, hogy segítsük a köztünk élő tehetségek kibontakozását. Hogy ismerjék meg a helyiek a helyieket, mutassuk meg, ki, mit tud, ki, mihez ért. Ugyanígy a gazdasági életben is, mindenekelőtt azok a vállalkozások kapjanak munkát, amelyek a faluban működnek. A festmények frekventált helyre kerültek, a polgármesteri hivatalban sokan megfordulnak, megnézhetik, megcsodálhatják őket. Van egy kiváló fotósunk is Sólya Veronika, tőle is látható kép az épületben.
Jónevű gerjeni alkotó Kozák Éva keramikus, a népművészet mestere. Faliképeket is készít, nemcsak edényeket. Az ő munkái (domborművei) díszítik a település polgármesteri hivatalának üléstermét.
– Már az magában is érdekesség, hogy valaki nem rajzokon, festményeken, hanem kerámiákon mutat be egy falut – hangsúlyozza Romhányi Károly gerjeni polgármester. – Kozák Éva ezt teszi, és több ideérkező tárgyalópartnerem őszinte kíváncsisággal érdeklődött a munkássága iránt. Az ő alkotásaiból szoktunk vásárolni, ha ajándékot viszünk partnertelepülési látogatások alkalmával. Természetes dolog, hogy egy itt élő, országos hírű népművészt igyekszünk ezzel is segíteni. Ki is tüntettük, elismerve az érdemeit. Emellett a helytörténetkutatást is támogatjuk. A Gerjen Jövőjéért Alapítvány figyelemre méltó szorgalommal tevékenykedik. Mikor új lakóterületet jelöltünk ki – mert Paks fejlesztése és a Duna-híd építése miatt betelepülőkre számítunk –, az alapítvány közreműködésével hoztunk döntést az utcanevekről. Meglepően sok Gerjenhez kötődő híres emberre bukkantak a kutatómunka során.
Decsi-Kiss János decsi, mégis Szálkán nyílt állandó kiállítása. (Több mint két évtizeden át tevékenykedett ott, alkotótábort létrehozva, működtetve.) Miért ne lehetne a szülőhelyén, a lakóhelyén is ugyanígy megbecsülni? A kérdést tett követte.
– Meggyőződésem, hogy egy közösség akkor lesz életképes, ha összefogunk, egymást támogatjuk, egymásra építkezünk – mondja Heberling Tibor decsi polgármester. – A helyi vállalkozókat, alkotókat, sportolókat kell menedzselniük a helyi, választott képviselőknek. Decsi-Kiss János köztünk él, neves képzőművész, megérdemli, hogy önálló kiállítása legyen a Faluházban. Ez tavaly májusban valósult meg. Egy ideig Németországban éltem, az 1980-as és 1990-es évek fordulóján, ott tapasztaltam, hogy a falvak népe összetart, és együtt viszik valamire. Amikor polgármester lettem, én is ezt tűztem ki célul. Ha van egy feladat, először helyben nézek szét, hogy van-e cég, alkotó, mesterember a megvalósítására, s csak ha nincs, akkor lépem át a község határát. Akit ez a szemlélet vezérel, erősíti a közösségét, akit nem, az gyengíti.
