Sokkal többet adott ez az év Németh Mátyásnak, mint amit a szezon előtt elképzelt

– Jobban nem is kezdhette volna hazai közönség előtt a világbajnokságot, első kísérletére rögtön beállította egyéni legjobbját.
– Az eddigi világversenyeken jól sikerültek az első ugrásaim, a nyári Egyetemi Játékokon is nyitásként értem el a 779 centiméteres távolságot. Reméltem, hogy egy jó kísérlettel most is meg tudom alapozni a folytatást és nyugodtan tudok versenyezni. A második lehetőségem rövidebb lett, az utolsónál viszont, ha kicsivel, is beléptem. Az biztos, hogy az elsőnél nagyobb lett volna, ami egyben új egyéni csúcsot jelentett volna, de döntős szereplést nem biztos, hogy jelentett volna – nyilatkozta lapunknak a szekszárdi születésű Németh Mátyás, aki 19. pozíciójával minden idők harmadik legjobb magyar világbajnoki helyezését érte el távolugrásban.

– Maradt hiányérzete a selejtezőt illetően?
– Egyáltalán nem, az sem bosszant, hogy az utolsó ugrás érvénytelen lett. A világbajnokság számomra ajándék volt, úgy érkeztem, hogy egyéni legjobb eredményem közelében végezzek. A célt elértem és élveztem a verseny minden egyes pillanatát.

– Többek között azt, hogy a szinte telt házas Nemzeti Atlétikai Központ önnek szurkol, tapsol.
– Elképesztő volt, hogy minden egyes lépéssel, ahogy közelítettem a homok felé, egyre hangosabb lett a közönség. Atlétika versenyekre nem sokan szoktak kilátogatni itthon, ez is új volt, ahogy az is, hogy a nézők nagy része nekem, nekünk magyaroknak szurkolt. Ez egy életre szóló élményként marad meg bennem.

– Ahogy talán az egész idénye, hiszen említette, hogy az Universiadén egyéni csúcsot ugrott, ezt a világbajnokságon beállította. A magyar bajnokságon ezüstérmet szerzett, az U23-as Európa-bajnokságon pedig bronzérem került a nyakába.
– Ha azt mondom, hogy teljes lett a szezonom, nem mondanék igazat. Sokkal többet kaptam ettől az évtől, mint amit el tudtam képzelni. Szeptemberben még két versenyem lesz, a Magyar Szuper Liga Döntő és a csapatbajnokság, utána jöhet a pihenés.

– Említette korábbi nyilatkozataiban, hogy át kell gondolnia a folytatást. Hol áll éppen ezzel a feladattal?
– Ez volt az utolsó U23-as évem és eddig úgy voltam vele, hogy valószínűleg egyben pályafutásom utolsó idénye is. A világbajnokság után most már azt tudom mondani, hogy abbahagyni nem fogom, de, hogy milyen formában folytatom, az még kérdés. Járműmérnökként végeztem a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a helyi Knorr-Bremsénél dolgozom tesztmérnök pozícióban és munka mellett jártam edzeni. Az eredményeim alapján az edzőm szeretné, ha komolyabban foglalkoznék a sporttal. Ha leülepednek a világbajnokság okozta dolgok, akkor leülünk és közösen kitaláljuk, hogyan tovább.