Oszkó: úgy adjuk át a kasszát, ahogy a Fidesz 2002-ben

A pénzügyminiszter a Népszabadság online kiadásában vasárnap megjelent interjújában a fideszes politikusok által említett 5-7,5 százalékos hiánycélról azt mondta: az idei évre megcélzott 3,8 százalékhoz képest az ötszázalékos hiány mintegy 300 milliárd forint többlet eladósodást jelent.

"Ilyen mértékű plusz adósságvállalás akkor vethető fel szerintem, ha a kormány vállalja a teljes önkormányzati rendszer átalakítását, továbbá az egészségügy finanszírozható pályán tartását" - fogalmazott a szakminiszter, a 7,5 százalékos hiányt teljesen irreálisnak nevezve.

Az új kormány hosszabb időszakra, négy évre tud tervezni, vagyis belevághat olyan szerkezeti reformokba, amikbe mi idő híján nem tudtunk, vagy ha el is kezdtük az előkészítést, csak a leggyorsabban eredményt hozó szabályozók meghozataláig jutottunk. Persze bátorság kell az egészségügy átalakításához, hogy az ágazat végre az ország teherbíró képességével arányos forrásigénnyel működjön hatékonyabban, mint most. Talán még fontosabb az önkormányzati rendszer átalakítása, ahol biztos, hogy rengeteg megtakarítási lehetőség van, de eleinte költséggel járnak az átalakítások - érvelt a pénzügyminiszter.

Véleménye szerint nem a Nemzetközi Valutaalappal, hanem az Európai Unióval lehetnek komolyabb tárgyalások a hiánycélról, mert az EU-val nehezebben lehet megállapodni engedékenyebb gazdaságpolitikáról.

Arra a kérdésre, mekkora lesz a hiány május végére, a politikus azt mondta: nagyságrendileg 81 százalék körül lesz, év közben lesz ennél magasabb is, a bevételek szerkezete miatt ez elkerülhetetlen.

Hozzátette: "nem lesznek csontvázak", olyan állapotban adják át "a kasszát", mint tette azt a Fidesz 2002-ben. "Nagy különbség, hogy akkor nem volt válság" - jegyezte meg.

A gazdasági adatokról szólva Oszkó Péter közölte: a munkanélküliséget kivéve az egy évvel ezelőtti számokhoz képest mindenben javulás történt.

Kifejtette: 2010-től csökkenő pályára áll az adósság, miközben a költségvetési egyenleg tekintetében lényegesen jobban áll Magyarország, mint az országok legtöbbje, estek a hozamok, stabilizálódott a forint. A GDP-ről ugyan még nincs első negyedéves adat, de az ipari termelés alakulásából arra lehet következtetni, hogy kisebb a visszaesés, mint egy éve - fogalmazott.

Véleménye szerint a munkanélküliséget tekintve az első félévben még nem javul a helyzet; a gazdasági növekedés a második, harmadik negyedévben indulhat be, ezt követi némi fáziskéséssel a foglalkoztatás javulása.

A világon mindenhol nőtt a munkanélküliség, Spanyolországban 20 százalékra, Szlovákiában 13 százalékra. Utóbbinál úgy, hogy közben „csak” 5,7 százalékos volt a GDP csökkenése. A kérdést inkább úgy kellene feltenni, hogy sikerült-e olyan intézkedésekkel ellensúlyozni a globális gazdasági visszaesés hatásait, amelyekkel mérsékeltük a munkanélküliség növekedését. A mi mutatónk megfelel az EU átlagának, a gazdasági visszaesésünk viszont nagyobb. Vagyis hatékonyabbak voltunk az átlagnál. Persze ez nem vigasztalja azokat, akik elvesztették állásukat, de azt is látni kell, hogy az intézkedéseink eredményeként új beruházások várhatók - nyilatkozta a Oszkó Péter.

A pénzügyminiszter blogja itt olvasható, reagál Lázár János fideszes képviselő elszámoltatási pontjaira. A miniszter jelezte: ugyan nem tekinti feladatának, hogy részt vegyen a kampányban, ám saját szakmai reputációját meg kívánja védeni, ezért olykor élesebben foglamaz.

A MÁV-ról Oszkó Péter elmondta, tavaly úgy kezdték a munkát, hogy megtesznek minden olyan lépést, amivel azonnal csökkenteni lehet a vasúttársaság veszteségeit. "Döntöttünk tarifaemelésről, szárnyvonalak bezárásáról. Azt terveztük, hogy elindítjuk a MÁV-ot egy olyan pályán, ami a későbbiekben egy fenntartható támogatási igényt tesz lehetővé. A GDP 1 százalékánál többet nem lehet költeni a közösségi közlekedésre. Ennek eléréséhez viszont egy többéves átalakítási munkára van szükség, amiben, úgy tűnt, részt vehetnek nemzetközi szervezetek is reorganizációs hitelekkel. Ha mindez megvalósult volna, a MÁV finanszírozásában nem lenne lyuk. Egy bökkenő volt: a finanszírozó szervezetek azt szabták feltételül, hogy jöjjön létre általános konszenzus, látszódjon az elkötelezettség minden politikai oldal részéről. Ez nem jött létre, némely pártnak a rövidtávú politikai céljai érdekében kifizetődőbbnek tűnt a fogáskeresés a MÁV-on. Minket a politikai viszonyok zártak el a lehetőségtől, így a hosszabb távú, tartósabb átalakításokat a következő kormánynak kell elvégeznie, a finanszírozásról is nekik kell tárgyalni. Nekünk egy feladatunk maradt: arra az időszakra biztosítani a fenntartható működést, amíg egy későbbi reorganizációs folyamat elkezdődik. Az ehhez szükséges üzleti tervekről kellene most tárgyalnunk a MÁV-val, de csak az elmúlt napokban kaptuk meg a kalkulációikat, pedig hetekkel ezelőtt abban maradtunk, hogy elküldik azokat. Közben különböző újságokból köszönnek vissza az üzleti terv részletei. Ezek azonban nem végleges számok, hanem a MÁV saját számításai. Emlékszünk, a BKV tavaly 30 milliárd forintos azonnali támogatási igényt jeleztek, végül megállapítottuk, hogy elég 17 milliárd" - hívta fel a figyelmet Oszkó.