Költségvetési Tanács: A bankadó fékezi a növekedést

A KT szerint a kormány új javaslatcsomagjából két tételnek van jelentős közvetett hatása, az egyik a társasági adó kulcsának 19%-ról 10%-ra való leszállítása 500 millió forint adóalapig, a másik a „bankadó” bevezetése. „Mivel a pénzügyi szervezetek magukhoz gyűjtik a 200 milliárd forintot, ez a forrás a reálgazdaságból eltűnik, így az adó beszedésére vonatkozó ígéret ("fenyegetés") növekedés fékező hatását teljes mértékben kifejti.” – Áll a Költségvetési Tanács elemzésében.

A KT úgy számol, hogy a társasági adó 10%-os kulcsának kiterjesztése a költségvetés elsődleges egyenlegét rontja az elkövetkezendő években. 2010-ben 53,4 milliárd forinttal, míg 2011-től 2014-ig évente több mint 100 milliárd forinttal. Az SZJA módosítások miatt 2010-ben 7,6 milliárd forinttal lesz kevesebb adóbevétel, a további években több mint 15 milliárd forint lesz a vesztesége a büdzsének ebből a tényezőből adódóan. (A pontos adatokat a táblázat tartalmazza.)

A társasági adó csökkentése a kisvállalkozói szektor adóterhelését a nemzetgazdasági átlagnál jobban csökkenti. „Az adó csökkentése egyértelműen emeli a magánberuházásokat, 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak (növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik), hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni” – írja a tanács. Az adócsökkentés hatása GDP növekedéssel jár, az alappályához képest (2014-ben 0,2%-kal lesz nagyobb a GDP). Azonban szimuláció nem veszi figyelembe azt, hogy az adócsökkentés a vállalatok hitelképességét is javítja, így nagyobb GDP növekedést is eredményezhet a változtatás.

A KT arra számít, hogy a bankok az adó nagy részét (várhatóan 80 milliárd forintot) át fogják hárítani az ügyfelekre. A problémást súlyosbítja, hogy ez időben rövid átfutású lesz, így nagyarányú terhelést rövid időn belül tesznek az ügyfelek nyakába. A biztosítótársaságok is hasonló magatartást fognak tanúsítani.

Mindez a fogyasztás csökkenését eredményezi, 2011 és 2012 között összességében 1%-kal csökkenhet a lakossági fogyasztás, ugyanis az áthárítás csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.