2010.08.05. 09:43
Havi bruttó 200 - Duplájára nőtt tíz év alatt az átlagkereset
Kevesebb alkalmazott dolgozik a versenyszférában, mint az évtized elején, átlagkeresetük azonban meghaladja a nemzetgazdasági átlagokat– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által készített, az elmúlt évtizedet górcső alá vevő kutatásából. Az adatok azt mutatják: a válságot - nem meglepő módon - a cégek részben létszámcsökkentéssel elért költségvisszafogással igyekeztek átvészelni.
A versenyszférában alkalmazottak száma 2009 végén 1,822 millió fő volt, 3,8 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. Ez önmagában nem túlságosan örvendetes, bár tény: a csökkenés szinte egészében 2009-ben következett be, más szóval, a vállalkozások létszámleépítéssel is reagáltak a válság hatásaira.
2002 és 2006 között 55 ezer fővel emelkedett a vállalkozásoknál alkalmazottak száma, 2007-ben stagnált, 2008-ban újabb létszámnövekedés volt (annak az évnek az őszén vált Magyarországon érzékelhetővé a globális válság begyűrűzése), majd a 2009-es "teljes válságévben" már 131 ezer fős mérséklődést regisztrált a statisztikai hivatal.
Az alkalmazottak túlnyomó többsége fizikai munkát végez, ám arányuk folyamatosan csökken. A szellemi szabadfoglalkozásúak száma ezzel párhuzamosam 2001 és 2008 között folyamatosan emelkedett, összességében mintegy százezer fővel. A válságot ők kevésbé sínylették meg, mint a fizikai dolgozók.
A vállalkozások foglalkoztatottak száma alapján kalibrált cégméret szerint: a kisvállalkozások által foglalkoztatottak aránya a vizsgált időszakban dinamikusan nőtt, a középvállalkozások alkalmazottjainak aránya pedig stagnált. A legtöbb embert változatlanul a nagyvállalatok foglalkoztatják, ám a 2001-es 49 százalékos arány helyett 2009-ben már csupán az összes versenyszférabeli alkalmazott 41 százalékát szívták fel.
A havi bruttó átlagkereset a vizsgált időszakban közel a duplájára emelkedett, 103 ezerről 200 ezer forintra nőtt. Ez meghaladta a költségvetési szektorban dolgozók keresetemelkedését és a nemzetgazdaság átlagát is.
A bruttó bérek összege viszont az elmúlt nyolc évben a versenyszférában egyedül 2009-ben haladta meg – minimális mértékben, 0,2 százalékkal – a nemzetgazdaság átlagát, a többi évben elmaradt attól. A szellemi munkakörben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2,2–2,3-szerese volt a fizikai dolgozókénak. A legmagasabb a pénzügyi, biztosítási tevékenységben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete volt, a legalacsonyabb pedig a vendéglátás területén dolgozóké.
A Merces által készített felmérésben az elmúlt egy évben a résztvevők átlagjövedelme 209 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke 180 ezer forint. A vállalatok működési területe szerinti összehasonlításban a kutatók megállapították, hogy a bérek esetében jelentős a különbség a medián és az átlag között. A legnagyobb különbséget a két érték között a tanácsadási szektorban találták.
A Workania állásportál által működtetett Merces fizetési felmérésben vizsgálta, hogy az elmúlt egy évben milyenek voltak az átlagfizetések az ország különböző régióiban. A felmérés szerint Budapesten kívül négy megyében is havi 200 ezer forint feletti a bruttó átlagkereset. Világviszonylatban nincsenek hatalmas területi különbségek gazdasági fejlettségi szempontból Magyarországon, de ha a fizetésekről van szó, szemet szúrnak az eltérések. A Csongrád megyeiek vannak a legrosszabb helyzetben, a városonkénti statisztikából pedig közel kétszeres különbség rajzolódik ki.
