Hírek

2010.09.27. 11:09

Tartalékos haderőt állítana fel a Fidesz

A vezérkari főnök szerint első helyen a honvédség személyi állományát kell fejleszteni. Több műveletei katona lehet külföldön, a Magyar Honvédség több nehézfegyverre is igényt tartana.

Duna Televízió

Nem hiszem, hogy kötelező jellegű sorkatonaságról kellene beszélni, viszont bezárni sem kellene a kaput azok előtt a fiatalok előtt, akik szeretnének egy kicsit katonáskodni - nyilatkozta Benkő Tibor altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfő reggel. A katonai vezető szerint a hadsereg fejlesztése szempontjából első számú feladat a személyi állomány kezelése, a minőségi toborzás. Több műveletei (harcra is kész) katona lehet külföldön, az Afganisztánban tevékenykedő Tartományi Újjáépítési Csoport munkáját viszont át kell gondolni, mivel a békés építésnek arrafelé egyre kevésbé adottak a feltételei.

A Magyar Honvédség törvényből fakadó feladata az országvédelmi képességnek történő megfelelés, azaz, hogy önállóan és szövetségesi rendszerben is képes legyen megvédeni az országot, kezelni az esetleges fenyegetéseket. Ehhez pedig nyilván kell nehézfegyverzet is: harckocsik, lövegek, és hozzájuk tartozó személyi állomány - szögezte le Benkő Tibor.

Az altábornagy elismerte: mindez pénzkérdés is. A honvédelmi tárca költségvetésének átszabásáról szóló tervek megvalósulása, amelyek a büdzsén belül a mostanihoz képest megdupláznák a hadifelszerelésre fordítható összeget, jelentős segítség lenne a Magyar Honvédségnek - tette hozzá Benkő Tibor. Egy ilyen arányú emelés korszerű, új felszereléshez juttathatná a katonaságot. Természetesen nem egy év alatt történne a teljes modernizáció, de alapja lehetne mindez egy korszerűbb Magyar Honvédséghez vezető folyamatnak - hangzott az interjúban.

Kellene a tartalékos haderő

Tartalékos katona nélkül nincs haderő. Hiba volt 2004-ben megszüntetni a tartalékos hadköteles szolgálatot - szögezte le az altábornagy. Nem lehet ugyanis biztonságban az ország tartalékos katonák nélkül. Nem lehet egy olyan haderővel számot vetni, amelynek katonáival csak hónapok elteltével számíthatna a honvédség. "Igenis kell egy olyan, folyamatosan nyilvántartott tartalékos haderő, akire bármikor számíthat az ország. Nem csak háború esetén, hanem például a természeti katasztrófák, árvizek esetén is. Ehhez természetesen törvénymódosításra van szükség" - mondta kérdésre reagálva Benkő Tibor.

A Magyar Honvédség létszáma jelenleg 26 500 fő. Ebből tizennyolc és fél ezer katona szolgál katonai szervezeteknél. "Ha megnézzük, közülük hányan vannak külföldön, misszióban, akkor bizony nagyon lecsökken azok száma, akiket azonnal megfoghatóként vehetünk számba" - érvelt a vezérkari főnök.

A Hattól nyolcig felvetésére, miszerint szükség van-e a sorkatonai szolgálatra, Benkő Tibor úgy reagált: nem hiszi, hogy kötelező jellegű sorkatonaságról kellene beszélni, viszont bezárni sem kellene a kaput azok előtt a fiatalok előtt, akik "szeretnének egy kicsit katonáskodni".  Azt is szeretnék elérni, hogy a szerződéses katonák szolgálatuk lejárta után tartalékosként álljanak rendelkezésre.  A honvédség rövid- és középtávú fejlesztésében pedig első helyen kell állnia a személyi állomány fejlesztésének, minőségi toborzásra van szükség - mondta az altábornagy. 

Több lehet a műveleti (harcra is kész) katona külföldön 

Afganisztánban jelenleg több mint négyszáz magyar katona szolgál, a Bajnai-kormány által vállalt kétszáz főnyi létszámemelésből is már többen kint vannak - tudtuk meg. Most kezdte meg ugyanis szolgálatát a kabuli nemzetközi repülőtér felügyeletét és vezetését ellátó magyar kontingens, mintegy hetvenkét fővel.

A külföldi szolgálat struktúrája némileg módosulhat a jövőben. A katonai vezetés növelni kívánja a kiképzésben részt vevő katonák számát, amint azokét is, akik műveleti tevékenységben - tehát ha kell, harci tevékenységben - vesznek részt. Vizsgálni kell viszont a Tartományi Újjáépítési Csoportot. Amikor ugyanis az ide tartozó katonák 2006-ban kimentek Baghlan tartományba, ott még aránylag békés körülmények uralkodtak, mostanra viszont kritikussá vált a helyzet - mondta Benkő Tibor. "Tartományi újjáépítést ott lehet végezni, ahol a béke feltételei legalább alapjaiban megvannak" - tette hozzá. Szövetségesi keretek között kell végiggondolni a további lépéseket - szögezte le Benkő Tibor.

A NATO-radarra békében is nagy szükség lenne

A Zengő lett volna a legalkalmasabb hely a harmadik NATO-radar megépítésére, ami továbbra is nemzeti ügy - jelentette ki a vezérkari főnök, aki szerint megfelelő tájékoztatást kell adni a polgári lakosságnak a radarok céljairól. "Ezek nem kimondottan és nem csak háborús célokat szolgálnak. Békében  is nagyon fontos szerepük van olyan szempontból,  hogy az ország légterének biztonságát figyelni, óvni, az esetleg bekövetkező eseményeket pedig kezelni lehessen" - hangzott az érvelés.

A vezérkari főnök szerint adatokkal is alátámasztható, hogy túlzott a polgári lakosság aggodalma a radarok emberi szervezetre gyakorolt hatása miatt. Éppen ezért szükséges egy sokkal intenzívebb és helytállóbb tájékoztatás a lakosság irányába -  nyilatkozta Benkő Tibor vezérkari főnök a Duna Televízióban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!