A Jobbik kasztrálná a pedofilokat

Megmondom őszintén, amikor néhány hónappal ezelőtt  Lengyelországban életbe lépett az a törvény, amely elrendeli a pedofil, valamint a vérfertőző bűncselekmények elkövetőinek kötelező kasztrálását, kissé csodálkoztam, hogy a magyar (szélső)jobboldalon senkinek se jutott az eszébe a lengyel minta követése, holott Orbán Viktorék rendpárti politizálásához éppen úgy passzolnak az ilyesféle megoldások, mint a bűnözőkkel szemben a mainál sokkal szigorúbb fellépést követelő Jobbik törekvéseihez. És hogy miként is szól a meghivatkozott jogszabály? Nos, egyebek között kimondja, hogy az, akit a bíróság bűnösnek talál 15 év alatti kiskorú vagy közeli családtag megerőszakolásában, „arra kötelezhető, hogy a kiszabott börtönbüntetést követően vesse alá magát a nemi vágyat csökkentő gyógyszeres és/vagy pszichológiai terápiának”, továbbá azt is előírja, hogy a bíróságoknak hat hónappal az elítéltek szabadulását megelőzően kell dönteniük a megfelelő kezelésről, miután kikérték pszichiáterek, pszichológusok és szexológusok szakvéleményét. Megjegyzem, az úgynevezett kémiai kasztrálás, aminek a célja a pedofilok nemi vágyának a minimálisra csökkentése, egyáltalán nem tekinthető új találmánynak, hiszen 1997 óta az Egyesült Államok több államában alkalmazzák az eljárást (Kalifornia, Montana, Florida), akárcsak Kenyában, Kanadában avagy például Dániában. Hogy vajon hazánkban is meghonosodik-e majd ez a büntetés(?)féle, azt ez idő szerint nem tudnám megmondani, az azonban bizonyos, hogy a Jobbik most hétvégén ennek a szükségességét vetette fel.

A Mirkóczki Ádám és Bana Tibor országgyűlési képviselők által megtartott sajtótájékoztatón a Vona Gábor vezette párt lényegében a lengyelek által bevezetett szankciók adaptálását hirdette meg, azt javasolva, hogy a Btk. intézkedési nemei közé vegyék fel a bűnelkövetők gyógykezelését is. Ezt abban az esetben rendelnék el, ha valakit megrontás miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, ha a kérdéses bűncselekmény a „normálistól eltérő szexuális szokások” következménye, és tartani lehet attól, hogy az illető a szexuális vágyának csökkentése nélkül hasonló bűntetteket követ majd el. No, már most, hogy mennyire is van igazuk Mirkóczkiéknak, akik a kasztrálás bevezetésének a szükségességét a pedofil jellegű bűnesetek növekvő számával és a bűnismétlést megakadályozni nem képes jelenlegi jogszbályokkal magyarázzák, igencsak nehéz eldönteni (gyanítom, hogy a statisztikák nem feltétlenül őket igazolnák, ami viszont azt a megállapítást illeti, hogy a büntetéseknek a pedofilok esetében sincs igazán visszatartó erejük..., hát, ezt én sem zárom ki), az ellenben már most megjósolható,  hogy a Jobbik javaslata – akárcsak általában a büntetések szigorításával kapcsolatos elképzelések – jócskán megosztja majd a közvéleményt. Ami nem véletlen, mert bár magam az esetek többségében viszonylag hamar és könnyen kialakítom az álláspontomat, ezúttal halvány fogalmam sincs, miként is szavaznék, ha történetesen én ülnék ott a T. Házban. És nagyon valószínű, hogy éppen ilyen ambivalens érzései lesznek a honatyáknak is, ha valamikor majd dönteniük kell e kérdésben. Az átlagemberek pedig...? Nos, ők alighanem lelkesen támogatják majd az ügyet.