2011.01.15. 08:42
A tudomány lehet az új kitörési pont a magyar gazdaságnak
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) az innovációval, mint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb forrásával számol, amely az évtized közepére évi 1,5-2 százalékos növekedést generálhat. Az ÚSZT ezért önálló programot szentel a növekedés motorjának tartott tudomány és az innováció területének.
Az ÚSZT helyzetértékelése szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 óta a GDP 1 százalékát alulról közelítette, csak 2009-ben haladta meg, elérve az 1,15 százalékot, miközben az Európai Unió átlaga 1,9 százalék.
Magyarországon a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a vállalati ráfordítás aránya 2004 óta folyamatosan emelkedik, 2009-ben elérte a 46 százalékot, de még mindig elmarad a fejlett országokétól, ahol a vállalati részarány kétharmad körül van.
Az Új Széchenyi Terv célként fogalmazza meg, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztés-innovációra (k+f+i) fordított forrás folyamatosan növekedjen, az évtized közepére a GDP 1,5 százaléka legyen, az évtized végére pedig megközelítse a GDP 2 százalékát.
A Tudomány és innováció program eszközei között szerepel az egységes monitoring és értékelési rendszer kialakítása, az ösztönző jogszabályi és adópolitikai környezet megteremtése, a megújított támogatási rendszer létrehozása, az innováció regionális dimenziójának erősítése, a k+f+i infrastruktúra összehangoltabb kihasználása.
Az Új Széchenyi Terv pénteki bejelentésekor közreadott pályázati kézikönyv szerint a Tudomány és innováció programban 7 pályázatot írnak majd ki 72,67 milliárd forint keretre.
A kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatokat 2011 március 1-jétől lehet majd benyújtani.
