Az egykulcsos adó éppen fedezi a rezsi költségek növekedését

Az év elején mindig kiemelt ügyként kezeli a média a január elsejetől várható változásokat. Mekkora lesz az áremelkedések, esetleg csökkenések mértéke, hogyan adózunk az újévben, miként változnak a lakhatás és a közlekedés költségei. A Policy Agenda elemzésében nem az egyes változásokat vizsgálta, hanem azt, hogy három különböző társadalmi helyzetben lévő család számára összességében mit hoz a 2011-es év.

Kutatásukban budapesti adatokat vizsgáltak, de a Policy Agenda modellszámításai bármely településre vonatkoztatva elkészíthetőek.

Az első családmodell esetben egy olyan háztartást vettek alapul, amelyben a két szülő minimálbért keresve dolgozik, és egy kiskorú gyermekük van. A második modellben egy átlagos nyugdíjjal rendelkező házaspárt vettek, míg a harmadik esetben egy olyan családot vizsgáltak, ahol három kiskorú gyermek van és a két szülő átlagos pedagógus fizetésből gazdálkodhat.

Mind három esetben megnézték, hogy 2010 januárjában a vizsgált családoknak mekkora volt a jövedelmük, illetve, hogy mennyi volt a havi rezsijük. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a rezsiben a gáz, a villany, a víz és csatornadíjat számolták bele. Ugyanezen adatokat megnézték 2011. januárjára vonatkozóan is, úgy, hogy számításunkba belevették az egykulcsos adórendszert, benne a gyermekkedvezményt, a növekvő minimálbért, a nyugdíjemelést, az új gázárat és támogatási rendszert, valamint a Budapesten érvényes villany, csatorna és vízdíjakat is.

Az adatokból az látszik, hogy míg a lakásfenntartásra 2010 elején a jövedelme 21 százalékát használta fel egy minimálbéren élő egy gyermekes család, addig ez a költségük 2011-ben egy százalékkal nőni fog. A nyugdíjasok esetében egy kicsit nagyobb a változás, mivel 19 százalékról 21 százalékra növekszik a jövedelmen belül a rezsi mértéke. A diplomás átlagbérrel rendelkező nagycsalád esetében pedig nincsen változás, mivel tavaly és idén is 14 százalék a rezsi jövedelmen belüli mértéke.

Az elemzés szerint fontos, ha a 2010. januári és 2011. januári adatokat hasonlítjuk össze, akkor a gáz árában mindenképpen jelentős változás történt. Egyrészt volt egy alap árnövekedés még áprilisban, illetve ezzel párhuzamosan szintén a Bajnai-kormány időszakában csökkent a gázár támogatása a szociálisan hátrányos helyzetűeknek. Ezt a támogatási rendszer változást azóta az Orbán-kormány két alkalommal is megerősítette. A felmérésben vizsgált három családtípusból a minimálbérből élők esetében nem csökkent a támogatás mértéke, mivel ők a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoztak. A nyugdíjas házaspár és a háromgyerekes, diplomás pár esetében áprilisban megszűnt a gázár támogatás, így ők is piaci árat kell, hogy fizessenek. Ezekből adódik, hogy a gázszámla egy átlagos fogyasztás esetén 13 százalékkal növekszik. Ez pedig a rezsi teljes összegének több mint 50 százaléka, vagyis alapvetően ez határozza meg, hogy mekkora egy lakás fenntartási költsége.

Novemberben készített közvélemény-kutatás alapján a Policy Agenda már jelezte, hogy az emberek nem várnak csodát az egykulcsos adó bevezetésétől. A választók reálisan értékelik a módosítás következményeit: legnagyobb részük (42 százalék) szerint nem fog változni nettó jövedelmük, hozzávetőleg egynegyednyien vannak, akik kis mértékű emelkedést várnak. Negatív hatásra egyötödnyien számítanak.
A mostani számításaik is igazolják, hogy az egykulcsos adó bevezetéséből adódó többletjövedelem lényegében elvész a lakásfenntartás költségeinek növekedésével.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az árfolyamváltozások miatt a devizahitelesek törlesztő részletei jelentősen nőttek tavaly januárhoz képest, akkor látszik, hogy több családnak inkább kevesebb jut havonta a megélhetésre, mint egy évvel ezelőtt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ilyen szempontból irreleváns az adócsökkentés, mivel amennyiben ezt nem lépi meg a kormány, akkor jelentősen nőttek volna a lakosság terhei. Ez pedig rövid távon is jelentős támogatáscsökkenést hozott volna a Fidesz számára.