Hittük volna, hogy mi leszünk az unió fekete bárányai?

Vagy 2007. december 21-én, amikor a metsző hidegben eltávolították a sorompót Hegyeshalomnál, gondoltuk volna, hogy az euró átvétele jóval nehezebb feladat lesz a schengeni csatlakozásnál? De akár egy hónapja is elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki megkérdőjelezze egy magyar kormány alkalmasságát az uniós elnökség betöltésére.

Mondhatjuk persze, a korábban eminensnek számító országok – kelta tigrisek és dél-európai csodák – kis híján romba döntötték az egész uniót. Ez azonban Magyarország szerepét, az egymást váltó vezetések hibáit egy pillanatra sem halványítja el, sőt, a most kezdődő fél évben éppenséggel reflektorfénybe kerülnek – a médiatörvényre zúdított össztűz ezt ékesen mutatta is.

Az elnökségnek nincsenek jogszabályokban lefektetett, számokkal mérhető kritériumai: mindenki elnök lehet és mindenki tiszta lappal indul a hat hónap elején. Ám az európai közvélemény és Brüsszel szemében mégis ugyanannyit – ha nem többet – számít majd az, milyen munkát tud végezni az unió érdekében Magyarország. Mennyire lesz képes visszaverni a tagországok támadásait, mennyire tudja kezelni a válsághelyzeteket? Jó szívvel csak sikeres elnökséget lehet kívánni Magyarország számára, hiszen nemcsak az Orbán Viktor vezette kormány, hanem az egész ország megítéléséről lesz szó.