Czeizel Endre: Ötször több a tehetséges diák Magyarországon, mint gondolnánk

Az orvos-genetikus előadásában hangsúlyozta: a nevelésnek, oktatásnak óriási szerepe van abban, hogy a jó adottságú gyermek ki tudja-e bontakoztatni tehetségét. A roma fiatalok esélyei kapcsán tartott előadásában Farkas Teodóra, a BGF hallgatója kiemelte: a roma nők egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy az előzetes feltételezésekkel ellentétben a roma tehetséggondozó programokban résztvevőknek csupán negyede férfi.

Magyar származású Nobel-díjasok teljesítményének genetikai hátterét elemezte Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karának Tehetségnapján tartott előadásában. A szakember szerint különbséget kell tenni a született adottságok, azaz a tehetség, valamint a tanulás, nevelés eredményeként ebből valóra váltott tálentum között. „A gének csak az adottságok tág birodalmát határozzák meg, amely a fogantatás pillanatában alakul ki. Az azonban, hogy e lehetőségbirodalomból mi fog megvalósulni, az már a szélesebb értelemben vett edukációtól, neveléstől függ.”

Dr. Czeizel Endre a Nobel-díjasok összehasonlítása során példaként elmondta, „nem véletlen, hogy sok köztük a zsidó származású, hiszen a zsidó kultúrában különösen nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, arra, hogy a gyermekekből kihozzák a maximumot. Ismerek példákat arra, hogy zsidó családban nevelkedett roma gyerekek is kiváló tálentumokká váltak”. „Ez a kérdés azért is fontos, mert napjaink egyik legsürgetőbb feladata, hogy a roma gyerekek magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, és megtalálják helyüket a társadalomban” – tette hozzá a szakember.

A tehetséges roma fiatalok lehetőségeiről Farkas Teodóra előadása keretében is szó esett. A BGF hallgatója roma tehetséggondozó programokban részt vevő diákok körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményeit összegezte prezentációjában. Az előadásból kiderült, hogy sok roma diák továbbtanulásához elengedhetetlen az anyagi támogatás, de rendkívül fontos a programoknak köszönhetően kialakuló kapcsolati háló is. A roma nők egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy – az előzetes feltételezésekkel ellentétben – a roma hallgatóknak csupán negyede férfi.

A programokban részt vevő diákok szüleinek 38%-a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, 20%-a szakmunkásképzőt végzett, azonban akad olyan hallgató is, akinek diplomás szülője van – mindez azért fontos, mert a szülői minta meghatározó egy gyermek életében – mutatott rá a BGF hallgatója –, azonban nem kicsi a nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végzett szülők száma sem – tette hozzá. 

Farkas Teodóra szerint megdöbbentő, hogy a tanulni, beilleszkedni vágyó diákokat is érik támadások. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy a fiatalok nem hajlandók vállalni származásukat, illetve „úgy érzik, hogy kötelességük úgy a »roma értelmiségi elit« részévé válniuk, hogy munkájuk egyfajta »szabadságharc« legyen a többségi társadalommal szemben.”