Választások és a szentek keze

Ha még – amiként azt a mondás tartja – a szenteknek is maguk felé hajlik a keze, hogyne lenne így a Fidesz esetében, amelyet a lehető legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk „a szentek pártjának”. Hogy mindez valóban így van, azt jól mutatja az Áder Jánosék által kimunkált választási reform, amely máris komoly visszhangot váltott ki. Mivel a média elég részletesen foglalkozott Áderék elképzeléseivel, így most csupán pár mondatban térek ki a javaslatra, amely egy egyfordulós (azaz, ha a választók 50 százaléka plusz 1 szavazó részt vett a szavazásban, azé a mandátum, aki a legtöbb voksot kapta), vegyes választás szisztémát vázol fel, amelyben az egyéni, valamint az országos listás helyek száma nagyjából egyforma lenne a 200 (legfeljebb 210) tagúra csökkentett országgyűlésben. A mai tervek szerint megszűnne a kompenzációs lista (tehát a mandátumot nem eredményező szavazatok az utolsó szálig elvesznének), megmaradna viszont a pártokra vonatkozó 5 százalékos parlamenti küszöb, ahogy az ajánlócédula-gyűjtés rendszere is, jóllehet utóbbit sokszor és sokan bírálták. Sőt, a jelölteknek immáron nem 750, hanem 1500 szelvényt kell összeszedniük 21 nap alatt, igaz, a jelenleginél nagyobb választókerületekben. Országos listája pedig csak azoknak a pártoknak lehetne, amelyek a választókerületek legalább negyedében tudtak jelölteket állítani, és amelyek rendelkeznek „megfelelő országos reprezentációval” is, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené. Nos, ami azt illeti, az ellenzék igencsak kiakadt a javaslatok hallatán. Mert noha a szocialisták csupán „visszalépésként” értékelték Áderék projektjét, az LMP és a Jobbik az egész tervezetről leszedte a keresztvizet. Az előbbi úgy gondolja, az új szisztéma elősegíti a két nagy párt, jelesül a Fidesz és az MSZP „bebetonozását”, s ugyanúgy vélik Vonáék is, akik azt mondják, a Fidesz ötlete „az egypártrendszer felé tett ugrás”.

Ezen megállapítások hallatán persze, lehet azzal érvelni, hogy az ellenzék – szokásához híven – megint csak túlreagálja a dolgot, ám mindez semmit sem változtat azon a tényen, hogy tudniillik az Áder-féle javaslat valóban a Fidesz szavazatmaximalizálását célozza. Már önmagában az egyfordulós rendszer sem a kisebb pártoknak kedvez (hiszen itt nincs lehetőség a két forduló között „koalícióra”, az „én itt lépek vissza a te javadra, ott meg te az enyémre”-féle megoldásokra), ám a kompenzációs lista megszüntetése és a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számának a megnövelése még kilátástalanabb helyzetbe hozza (hozhatja) őket. A mandátumot nem eredményező szavazatok „kukába” kerülése például a jelenleginél is jóval kevésbé fejezi ki a választók akaratát, ami pedig az 1500 ajánlószelvényt illeti... nos, figyelembe véve, hogy a kisebb pártok számára – amelyek se kellő számú aktivistával, se elégséges pénzzel nem rendelkeznek – már a 750 cédula összeszedése is megoldhatatlan feladatot jelentett, nyugodtan kijelenthető, hogy a nagy reményekkel induló csapatok már ennél az első akadálynál elhasalnak majd. Megjegyzem, ha már a 2010-es választások is az Áderék által javasoltaknak megfelelően zajlottak volna, úgy a listára leadott voksok 52 százalékát megszerző Fidesz most nem a mandátumok közel 68 százalékát birtokolná, hanem a 3/4-ét (!!), míg a ma a képviselői helyek 15 százalékával rendelkező szocialistáknak 10 százalék sem jutna. Ám bárhogy is van, jómagam megközelítően sem tartom olyan drámainak a helyzetet, mint az ellenzék pártjai. No, nem mintha a Fidesz javaslatait jónak, különösen pedig az összes politikai erő számára egyenlő esélyeket biztosítónak ítélném meg, hanem mert az élet ezerszer bizonyította, hogy amennyiben a hatalmon lévőkkel szembeni elégedetlenség akkora, nincs az a választási rendszer (már persze, ha az valóban demokratikus) amely képes lenne a váltást megakadályozni. Csak erről a legtöbben hajlamosak megfeledkezni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ahogyan azt az elmúlt években már megszokhatták, egy rövidke nyári pihenő erejéig elbúcsúzik Önöktől a Blogális Világ, amelynek helyén július 18-a és augusztus 1-je között belpolitikai témájú cikkeket olvashatnak.

Azoknak, akik úgyszintén most indulnak szabadságra, hadd kívánjak kellemes pihenést, azoknak pedig, akik már túl vannak a vakáción, jó munkát.

Ne feledjék: találkozunk augusztus 1-jén!

Stanga István

Azoknak, akik úgyszintén most indulnak szabadságra, hadd kívánjak kellemes pihenést, azoknak pedig, akik már túl vannak a vakáción, jó munkát.

Ne feledjék: találkozunk augusztus 1-jén!

Stanga István -->