Figyeljük a sonka és a tojás jelölését!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy nagybevásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a csomagolásukon feltüntetett jelöléseket.

Húsvéti sonka alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük. A hőkezelt sonkák esetében a főtt sonka vagy a sült sonka alapmegnevezéssel találkozhatunk. A boltok pultjaiban lévő sonkák hagyományos vagy gyorspácolással készülhetnek. Érdemes figyelni a füstölt vagy a füstölt íz elnevezésre is. Utóbbi sonka esetében ugyanis közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe.

A hagyományosan pácolt, füstöltsonka-ízt keresőknek, ezért nem javasolt a gyorspácolt és a füstölt ízű jelzővel ellátott sonka választása. A füstölt áruk mintegy harmada, 6-8 ezer tonna az ünnepek alatt fogy, amelynek fele-kétharmada a sonka. Idén a gyorsérlelt, főtt sonkát kilónkénti 800-900 forintos áron, míg a parasztsonkát 2000 forint felett vásárolhatjuk meg Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke szerint.

A csomagoláson a lejárati idő mellett érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy száraz, illetve nyomás nélkül ne engedjen levet. A Nébih tanácsa: ha lehet, kerüljük az alkalmi árusokat, és csak megbízható helyről vásároljunk. Csomagolatlan termékek esetén a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

Tojásvásárláskor figyeljünk oda, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A dobozon szereplő közeli lejárati idejű termék esetén viszont csak akkor vegyük meg, ha hamar felhasználjuk. A tojáson szereplő kódot is érdemes ellenőrizni. A rajta szereplő számsor első számjele a tartási technológiá­ra utal (0 – biotartás, 1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos és 3 – ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ.

Az üzletekben a tojást tálcáról is megvásárolhatjuk. Ilyenkor a boltnak feltűnő helyen kihelyezett feliraton kell tájékoztatnia a vásárlóit a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító számáról, a lejárat dátumáról, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlásokról. Érdemes figyelni a kistermelőkre, akik jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon. Tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást az adott termékről.

Változások

Agusztustól változik a Magyar Élelmiszerkönyv, a baromfimellből, -combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. Új csoportok is lesznek, mint a parasztlapocka és a szárított nyers sonka. A füstaroma légtérbe párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd füstöltnek nevezni.