Veszélyesek lehetnek a megfázás elleni szerek

Náthára, hőemelkedésre vagy enyhébb megfázásos tünetek esetén általában hamar előkerül a forró ital, italpor. Finom citrusos, recept nélkül lehet hozzájutni és gyorsan megszünteti a tüneteket. Éppen ezért veszélyes. Ezekben a megfázás elleni készítményekben ugyanis paracetamol van. Ez a hatóanyag pedig önmagában több májkárosodást okoz, mint az összes többi gyógyszer együttvéve.

Csak gyógyszertárakban

Nem véletlen, hogy ezentúl nem lehet magas paracetamoltartalmú készítményeket kapni a boltokban és a benzinkutakon, csak a patikákban.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatai szerint több mint százféle olyan gyógyszert lehet kapni Magyarországon, amelyben a paracetamol mint hatóanyag szerepel, szinte minden formában, tabletta, végbélkúp, forró ital, szirup és pezsgőtabletta változatban is forgalmazzák. A legtöbb ilyen gyógyszer – láz- és fájdalomcsillapítók, valamint megfázás elleni készítmények, forró italok – elnevezéséből nem derül ki, hogy paracetamolt tartalmaz.

– A napi megengedett bevitel 4 milligramm. Ha valaki lázas beteg, előfordul, hogy kiszámolja, mennyi forró italt ihat, de ha lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót is használ mellé, és mindegyikben van paracetamol, könnyen túladagolhatja ezt az összetevőt. A gyógyító adag ugyanis alig kevesebb, mint az egészségre káros mennyiség – mondta el Pallós Júlia, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főosztályvezetője.

– Rendszeresen végezzük a különféle hatóanyagok felülvizsgálatát az előny és a kockázat szempontjából. Ennek során döntöttünk arról, hogy biztonságosabb, ha az érintett gyógyszereket csak patikákban lehet megvásárolni. A felelősségteljes gyógyszerész tájékoztatást ad és felhívja a figyelmet a veszélyre. A paracetamol ugyanis nagy adagban májkárosító, olyannyira, hogy ma már a paracetamol-túladagolás a májátültetések egyik leggyakoribb oka. Májbetegek és alkoholisták esetén már a megengedett mértékben is nagyon veszélyes lehet.

Ötven éve használjuk, elég hebehurgyán

A paracetamol ötven évvel ezelőtt került forgalomba, de Magyarországon 1989-ben engedélyezték fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszerek hatóanyagaként. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem gyulladáscsökkentő, ilyen célra felesleges is szedni. Azt is érdemes tudatosítani, hogy csak a tüneteket – a fájdalmat, a lázat és az orrdugulással járó kellemetlenségeket – szünteti meg, de gyógyítani nem gyógyít, vagyis a tünetek okát nem lehet kezelni vele.

– Nemcsak az egyszerre adható mennyiség, de az adagolása is fontos ennek a hatóanyagnak – mondja Pallós Júlia. – Nem véletlen, hogy csak négyóránként szabad bevenni belőle újabb adagot, és három napnál tovább nem szabad folyamatosan szedni. Ilyen adagban a szervezet fel tudja dolgozni, de ha gyakrabban veszik be, azzal már ugyancsak májkárosodást okozhat magának a beteg.

Fájdalomcsillapítók járulékos ártalmai

Az acetil-szalicilsav, a szalicilsav-származékok, a diklofenák és az ibuprofen, illetve az úgynevezett nem szteroid tartalmú fájdalomcsillapítók növelik a szív- és érrendszeri tünetek megjelenésének rizikóját és szívritmuszavart okozhatnak.

– Számos, vény nélkül kapható fájdalomcsillapító túladagolása okozhat gondot – mondja Pallós Júlia. – Fontos ismerni a mellékhatásokat, mindenkinek csak körültekintően­ szabad gyógyszert szednie, betartva az előírt adagolást. Ha valaki krónikus beteg, például gond van a szívével, májával, veséjével, még fokozottabban figyeljen oda, és ha szükséges, használat előtt kérdezze meg a gyógyszerészt.

Az áldásos vitamin fonákjáról

Minden veszélyes lehet, amit túlzásba visznek – ez a régi bölcsesség olyan ártalmatlan dolgokra is érvényes, mint például a C-vitamin. Sokan állítják, hogy ez az a vitamin, amit nem lehet túlzásba vinni, és akár 1000 milligrammokat is érdemes szedni belőle, ám a gyógyszerészek erről másként vélekednek.

A zsírban oldódó vitaminokat is túl lehet adagolni.

Az A-vitamin például szintén májkárosodást okoz, ha mértéktelenül szedjük. A kalcium­mal kapcsolatban is sok a tévhit hazánkban. Az egyik népszerű, ám  téves vélekedés szerint a kalcium a leggyakoribb allergiaellenes készítmény – holott egyetlen fejlett ország szakmai szervezete, orvosi akadémiája sem ajánlja a kalciu­mot mint az allergia gyógyítóját. Ráadásul sokszor drágább is, mint az allergia ellen valóban hatásos készítmények.

Csínján kell bánni a gyógynövényekkel

– Azt is kevesen gondolják végig, hogy a gyógynövények hatóanyagai befolyásolhatják a gyógyszerek hatását – mondta Pallós Júlia. – Ha valaki rendszeresen vagy éppen kúraszerűen valamilyen gyógynövényt használ, és van olyan gyógyszer, amit eközben állandóan szednie kell, érdemes utánanézni a két bevitt hatóanyag közötti kapcsolatnak. A galagonya pél­dául olyan gyógynövény, amelynek teáját gyakran javasolják szívbetegeknek. Csakhogy a szív- és vérnyomásgyógyszerek egyik leggyakoribb hatóanyagának hatását csökkenti. Tehát pont azokét a gyógyszerekét, amelyeket gyakran írnak fel szívbetegeknek.

A közismerten az egészségre jótékony hatású gyömbér és fokhagyma sem mindig hasznos: műtét előtt például jobb, ha az azt megelőző két hétben már tartózkodik a fogyasztásuktól, mert fokozott vérzékenységet okozhatnak.

Orrszpré okozta szövődmények

Hazánkban indokolatlanul sokat használjuk a gyógyszeres orrszpréket is. Nagyon sok szövődményt okoznak, pedig az esetek döntő többségében nem is lenne szükség a használatukra. Nyakló nélküli alkalmazásuk veszélyes lehet, mert egyrészt túladagolható és mérgezést okozhat, másrészt gyakori alkalmazása orrdugulást válthat ki, mivel tartósan megduzzad tőle az orrnyálkahártya. Ráadásul a cseppek tartósítóanyaga is károsít, a nyálkahártya elvékonyodása folytán gyakoribbá válhat az orrvérzés. Használatuk csak indokolt esetben és egyvégtében csak egy hétig javasolt. Legtöbben nem tudják, de minden gyógyszertárban kapni fiziológiás sóoldatot, ami pont olyan, mint a tengervizes orrcseppek, veszélytelen és fillérekbe kerül.

Hiba a reklám alapján dönteni

Hiába veszünk be sok gyógyszert, még mindig kevesebbet vásárolunk a vény nélküli készítményekből, mint a nyugati országokban élők. Részben ezért a legtöbb tévés reklám a gyógyszerekről szól, a húsz legnézettebb reklámfilmből nyolc valamilyen gyógyszeripari terméket népszerűsít.
A medicinák közül két fájdalomcsillapító, két prosztatagyógyszer, két vitaminkészítmény, egy orrcsepp és egy meghűlés elleni forró ital volt a legtöbbet a képernyőn. A felmérések elárulják, hogy döntéseinket bizony erősen befolyásolják ezek a kisfilmek. A gyógyszerészek szerint fontos lenne, hogy az emberek ne a reklámok alapján döntsék el, milyen és mennyi gyógyszert vesznek és szednek be. Kutatásaik szerint ugyanis nagymértékben azok hatására fogy feleslegesen ennyire sok gyógyszer.

Havi tízmilliárd ment el csak vényköteles gyógyszerekre

Évi 170 millió receptet váltunk ki a gyógyszertárakban, ebből 140-150 millió recept tb-támogatott. A vényköteles gyógyszerekre havi tízmilliárd forintot költöttek tavaly a magyarok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint a legtöbbet, 16 milliárd forintot a 65–69 éves korosztály költi gyógyszerre. Magyarországon a betegségcsoportokat tekintve a szív- és érrendszeri megbetegedésekre írják fel a legtöbb orvosságot, évente ezekre a szerekre több mint 35 milliárd forintot költünk. A legnagyobb tb-támogatás a leukémia és más daganatos megbetegedések kezelésére használt gyógyszerekre, véralvadásgátló szerekre, anti­pszichotikumokra jut.