Nincs vízbetörés a hulladéktárolóban

[caption id="" align="alignleft" width="400"] Dr. Kereki Ferenc bányakapitány (Fotó: G. K.)
[/caption]A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség helyszíni vizsgálatra hívta több társszervezet képviselőjét a leendő radioaktív tároló helyszínére, Bátaapátiba. Erre azután került sor, hogy Illés Zoltán , a Fidesz környezetpolitikusa azt állította, a helyszín alkalmatlan a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékok hosszú távú tárolására. Illés Zoltán mindezt egy orosz szakértő tanulmányára hivatkozva jelentette ki, aki korábban is több alkalommal vitatta a tervezett tároló szükségességét. A politikus szerint vízbetörések vannak a föld alatti vájatokban, így az a környezetre veszélyt jelent.
Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter ennek kapcsán utasította hatósági ellenőrzésre a székesfehérvári székhelyű felügyelőséget. A környezetvédelmi hatóság mellett a Pécsi Bányakapitányság, az ÁNTSZ Dél-Dunántúli régióban illetékes Sugáregészségügyi Decentruma, az önkormányzatok képviselői, a beruházó Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. és a kivitelező Mecsekérc Zrt. munkatársai vettek részt az egyeztetésen és helyszíni szemlén, melyen arra a kérdésre kerestek választ, hogy a környezetvédelmi engedélyezés időpontjában meglévő állapotokhoz képest történt-e valamiféle változás, ami környezeti kockázatot jelent.
A szakemberek úgy tájékoztattak, ha lett volna ilyen, arról az RHK Kht.-nak jelentést kellett volna tenni. A péntek délelőtti szemlén a hatóságok képviselői újságírók kíséretében a Mecsekérc Zrt. felelős műszaki vezetőjének kalauzolásával járták végig a két, egyenként több mint 1500 méter hosszú lejtaknát. Berta József lépésről lépésre mutatta be a kutatási vájatokat, az ott folyó munkát, s beszélt a föld alatti létesítményekben megjelenő vízről. Mint rámutatott, ez természetes jelenség a bányászatban, azt pedig, hogy mekkora mennyiségű víz szivárgása elfogadható, precízen meg lehet határozni. A bátaapáti kutatóvájatok a belépő víz percenként 10 liter százméterenként, ami minden előírásnak megfelel – szögezte le a szakember. Berta József megmutatta a vízbelépési pontokat. Beszámolt róla, miként gyűjtik össze, mérik és vezetik el a beszivárgó vizet. – A vágatpaláston betonbiztosítás van, az azon látható fehér foltok, jégcsapszerű képződmények vízbelépési helyek. Ezek megszűntek, leszikkadtak – fogalmazott. Azt is kifejtette, ezek kutatóvájatok, melyek esetében nem cél, hogy azok vízmentesek legyenek. Az említett vízen kívül még egy fajta víz van jelen a vágatokban, ez pedig a technológiai víz, vagyis az, amit a munkához használnak. Ezt a beszivárgó vízből nyerik és hasznosítják. A vágattalp – mint a műszaki vezető aláhúzta – nincs lebetonozva, szigetelve, ezért értelemszerűen nedves. Ezt is le fogják betonozni, mielőtt a tárolók elkészülnek, s megkezdődik a beszállítás. – Ezekben a vágatokban jelenleg a fúrást végző gépek közlekednek, és a későbbiekben is csak hulladékszállítás fog történni. Itt sem most, sem később nem tárolunk radioaktív hulladékot – szögezte le Eck József, az RHK Kht. beruházási igazgatója. Kling István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója a két vágat szemrevételezése után elmondta, a nyilatkozatok és a helyszíni szemle alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem történt a környezetvédelmi engedélyben szereplőkhöz képest jelentős változás, nem szükséges felülvizsgálni az engedélyt. – Az RHK Kht. élhet a jövőben a környezetvédelmi engedéllyel, ami a tároló kialakításához szükséges – jelentette ki, aki többször aláhúzta: helytelenül beszél bárki is radioaktív tárolóról, hiszen Bátaapátiban még csak kutatások folynak. Dr. Kereki Ferenc pécsi bányakapitány mindezt megerősítette, amikor elmondta, hogy a vágatot végigjárva semmilyen nyomát nem látták vízbetörésnek.