2009.04.13. 15:25
Mankó nélkül is működhetne
Több, zöldség- és gyümölcstermesztésen alapuló foglalkoztatási program működik jól a megyében, de általában csak addig, amíg az állami támogatás tart. A megoldás a fokozatos piaci alapokra való helyezés lehet.
Nem mindegy, hogy egy hátrányos helyzetű munkanélküli egy évben három hónapig szemetet szed a falujában, vagy olyan kertészeti alapismereteket sajátít el, ami később esetleg a tartós foglalkoztatását biztosítja egy, a piacon is versenyképes vállalkozásnál. Ezzel a példával is jellemezhető az úgymond klasszikus közfoglalkoztatás és az idén kísérleti jelleggel, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával elindult Sorsfordító – Sorsformáló program közötti különbség.
Molnár József, a konzorciális projektben résztvevő egyik cég, a Szekszárdi Növény Zrt. fejlesztési igazgatója úgy látja: az államilag támogatott közfoglalkoztatási programok Tolna megyében is sok helyen jól működnek, de csak addig, amíg a támogatás tart. Erre a problémára a megoldást szerinte a tevékenység piaci körülmények közé helyezése jelentheti. Ez pedig üzleti alapon tevékenykedő cégek bekapcsolódásával érhető el.
A sorsfordító program kiinduló pontja, hogy a tamási és a völgységi kistérség több településén jól működő, a kézimunka-igényes zöldség-gyümölcs termeléshez kapcsolódó foglalkoztatási programok futnak. A sorsfordító programban ezekhez kapcsolódik az üzleti szféra részéről a Szekszárdi Növény Zrt. és társcége, a konzorciumot vezető Szekszárdi Agrokonzult Kft. A cégek a szaktanácsadásban, a saját logisztikai rendszerük révén, illetve az értékesítésben tudnak segítséget nyújtani.
A Sorsfordító – Sorsformáló program lényegi eleme a képzés. Első lépésben a két kistérségben húsz-húsz, alacsony képzettségű munkanélküli sajátíthatja el a zöldség-gyümölcs kultúrákban szükséges kertészeti alapismereteket. A képzést a szintén konzorciumi tag palánki Csapó Dániel középiskola végzi.
Az ezer órás tanfolyam zöme gyakorlat, amely úgymond testreszabottan és helyben zajlik. Az oktatás után a program legalább egy év foglalkoztatást is biztosít. A végső cél, hogy az így megszerzett tudás révén minél többen képesek legyenek elhelyezkedni, például annál a gazdálkodó szervezetnél, ahol a gyakorlati képzés folyt. Ezt jelenti a „sorsfordítás", méghozzá, vidéken kézenfekvően a mezőgazdasági tevékenység révén. Nem új dolog ez, csak a mai generációknak újra kell tanulni.
Nem véletlenül adták a program mottójául: Jövőben a múlt.
Mojzer Judittól, az Agrokonzult Kft. vezetőjétől megtudtuk, hogy a mostani negyvenről jövőre kétszáz főre bővíthető a képzésben résztvevők száma. Emellett a program ún. sorsformálási része is egyfajta gyakorlati képzési folyamat. Ebben frissdiplomás fiatalok vesznek részt, akik a gyakornoki képzések megszűnte miatt ezúton szerezhetik meg a könnyebb elhelyezkedéshez szükséges gyakorlatot.
Harmadik út az értékesítésben, az alma példáján
A Szekszárdi Növény Zrt. által kínált harmadik út azt jelenti, hogy a kistérségek foglalkoztatási programjaiban részt vevő szervezetek az általuk megtermelt gyümölcsöt a multik, vagy a nagybani piaci értékesítés mellett helyben, a részvénytársaságnak is eladhatják. Az alma esetében már részben kipróbált módszer szerint a leszedett gyümölcs legjavát szétválogatás után el lehet adni boltokban, a prémium minőségnél gyengébb, de jó minőségű hányadot pedig például önkormányzati konyháknak. Tervezik a gyümölcs házhoz szállítását is. A léalmából a társaság feldolgozójában almalé készül, a préselvényből a későbbiekben pálinkát főznének, a törkölyt pedig vadetetésre lehet értékesíteni. Így a megtermett alapanyag gyakorlatilag teljes mennyisége értékesíthető, a „hagyományos" eladásnál magasabb áron.
-->
