Táptalaj a művészpalántáknak

Kanics Dorottya szerint ez annyira jó ötlet, hogy más településeknek is követniük kellene, különös tekintettel arra, hogy sok helyütt üresen konganak a kultúrházak. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanuló diáklány első ízben vesz részt a pálfai alkotótelepen. Korábban társaitól hallott róla, de most már ő is tudja: páratlan lehetőség.

Ő maga a délelőttöket a fogyatékosok otthonában tölti, portrékat készít. Délutánonként társaival együtt a műteremben dolgozik gyerekszemek által vizslatva. Van úgy, hogy nyolc-tíz helybeli lányka és fiúcska is összegyűlik, figyelik az ifjú művészeket, sőt magukat is próbára teszik. Egyikük, a kis Nyerges Jancsi elárulta, minden nap ott van, nagyon élvezi.
A tábornak már elég nagy hagyománya van, árulja el Bérdi Imre polgármester, akinek vonásai az egyik készülő képen is visszaköszönnek. A kosztot-kvártélyt biztosítja a falu. Önzetlenül, de van belőle haszna, hiszen a művészpalánták messzire viszik a tábor és a község jó hírét, munkáikkal tovább is örökítik.

A fiataloknak lehetőség a tábor az alkotásra és megízlelni a magyar vidéket, mondja a faluvezető. Ihletet is meríthetnek, ahogyan ezt a nagy elődök tettek, hiszen nem kell messzire menni, Csóktól Lázár Ervinen és Illyésen át Petőfiig, sokan merítettek a környékből, fogalmazott. A polgármester portréján dolgozó Kerner Miklós szavai is ezt támasztják alá. Mint mondja, nagyon sokrétű táptalajt kínál emberi és művészi szempontból a falu és az alkotótábor.