Önként vonult börtönbe, mert jól érzi magát ott bent

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Soczó László (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

—  Mi indította arra eredetileg, hogy önként börtönbe vonuljon?
— Több rendvédelmi dolgozóval jártam egy főiskolára, illetve édesapám (dr. Soczó László megyei rendőrfőkapitány – A szerk.) munkássága is hatással volt rám. Több irányba is elindultam, végül a büntetés-végrehajtást választottam.

— Mi szép, vagy az érdekes a börtönben végzett munkában, ami miatt érdemes ezt választani?
— Az itt végzett munka folyamatos kihívásokkal van tele, és sok kreativitást igényel. Az irányítás, a konfliktuskezelés felelősségteljes feladatok, amelyeket már biztonsági osztályvezetőként is gyakoroltam. Emberekkel foglalkozni nagy körültekintést igénylő, ugyanakkor szép feladat. Szakmailag és emberileg is jó összetételű az állomány, van néhány 40-50 év közötti munkatársam, akik a rutint és a tapasztalatot képviselik, a többség azonban fiatal. Ez azért jó, mert lendületesebbek, jobban bírják a stresszt. Mindent összevetve összetartó kis csapat dolgozik itt együtt.

— Milyen napi problémák akadnak egy börtönben?
— Az is ennek a munkának a szépsége, hogy nincs két egyforma nap. A fogvatartottak közül sokan pszichés problémákkal küszködnek, akadnak köztük viták, veszekedések, amelyeket folyamatosan kezelni kell. Ugyanakkor a szekszárdi börtönben alapvetően rend és fegyelem van.

— Miben látja a munkája értelmét?
— A cél egyértelmű, és ezt követeli a szakmai elhivatottságunk is: segíteni a fogvatartottakat abban, hogy szabadulás után, képesek legyenek visszailleszkedni a társadalomba. Azt is támogatnunk kell, hogy súlyos személyiség-torzulások nélkül el tudják viselni a büntetésüket. Azért a börtönben sem csak gonosz emberek és keményfiúk vannak, hanem megtévedt, vagy éppen nem szándékos bűncselekmények miatt fogvatartott emberek is. Fontos feladat, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk személyiségük megőrzésére, fejlesztésére. Másrészt, szakmai szempontból is lényeges, hogy amíg mi foglalkoztatjuk őket, addig nem ők generálnak számunkra problémákat.

— Kiváló emberek voltak a parancsnokaim, akiktől nagyon sokat tanultam. Ugyanabban a szellemben szeretném tovább folytatni a munkát, ami eddig is jellemző volt, erre a bv. intézetre. Jogszerű, szakszerű munkát végzünk, biztosítva az állománynak a jogait és járandóságait, a fogvatartottak jogainak biztosításával és tiszteletben tartásával párhuzamosan.

Nős, egy gyermek édesapja. Hobbija a sport – ezen belül a labdarúgás, az úszás – és az olvasás, főként a történelemről szóló könyveket szereti.

Nős, egy gyermek édesapja. Hobbija a sport – ezen belül a labdarúgás, az úszás – és az olvasás, főként a történelemről szóló könyveket szereti.

Soczó László (Fotó: Gottvald Károly) -->