Közélet

2011.05.02. 13:29

Versenyképesebbé válnak a magyar borok

A Nemzeti Borakadémia Kft. és a hazai borvidékek együttműködése révén a magyar borok Európában is elnyerhetik megfelelő piaci pozíciójukat. Úgy, hogy közben megőrzik a legféltettebb neveinket és hagyományainkat.

Munkatársunktól

A borvidékek előtt álló új feladatokról kérdeztük dr. Botos Ernő Pétert, a Nemzeti Borakadémia Kft. szakértőjét, a projekt szakmai programvezetőjét, valamint Heimann Zoltánt, a Szekszárdi borvidék elnökét és Schmidt Győzőt, a Tolnai borvidék elnökét.
– A Szekszárdi borvidék – hasonlóan a többihez – az Európai Unió egyik fontos elvárásának tesz eleget: a bormarketing megalapozását célzó termékleírásokat készíti – mondta Heimann Zoltán. – Ez teremti majd meg a magyar borok piaci pozicionálásának új alapjait. A régi rendszerben a „minőségi borok”, a „tájborok” és az „asztali borok” merev struktúrát alkottak, és már nem alkalmazkodtak a piachoz, a fogyasztókhoz.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Fotó: Gottvald Károly
[/caption]

– Hogyan kell nekünk, borfogyasztóknak az új borkategóriákat elképzelni?
– Ez egy olyan rendszer, amely a bor jellegéről, karakteréről kíván tájékoztatást adni – válaszolt dr. Botos Ernő Péter. – A borokat aszerint különböztetjük meg, hogy a termőhely milyen hatással van az adott borra, a bor karaktere mennyire magyarázható vagy nem magyarázható a termőhely befolyásával. Az OEM (Oltalom alatt álló eredet megjelölésű) borokat „termőhelyboroknak” is nevezhetjük, mert a bor karaktere az adott termőhely sajátosságaival és a borvidék hagyományaival, az ott élő emberek borkultúrájával magyarázható. Ilyenek például a tokaji aszúborok, az egri bikavér, az izsáki sárfehér pezsgő, a móri ezerjó... A másik kategória az OFJ (Oltalom alatt álló földrajzi jelzésű) bor, ahol a bor és a termőhely kapcsolata lazább. Ezek a borok a fajta jellemzőit adhatják vissza, éppen ezért ezeket a borokat „fajtaboroknak” is nevezhetjük. A földrajzi eredet jelölésére itt a borvidékeknél nagyobb területi egységeket, térségi neveket használunk. A harmadik kategória a legegyszerűbb, mert nincs földrajzi eredetjelölés, ezért nevezzük ezeket FJN- (földrajzi jelölés nélküli) -boroknak. Ez esetben a pincetechnológia, a borász elképzelése érvényesül, a technológia dominál. Így az FJN-borok a „birtokborok” jelzőt is viselhetik.

– A termékleírásnak pontosan mi a feladata, mit kell ezzel a borvidékeknek bizonyítaniuk?
– Az említett kategóriákból a termékleírás az első kettőhöz kapcsolódik – adott tájékoztatást Schmidt Győző. – Hiszen ezeknek a boroknak lesz földrajzi eredetjelölésük. OEM esetében kisebb területű borvidéki névvel, vagy annak körzet-nevével, az OFJ-nél pedig nagyobb tájegység nevével, például Zemplén, Duna... kerülnek leírásra. A termékleírásnak azt kell bizonyítania, hogy a borok és a termőhely, illetve a területhez köthető hagyományok között létezik az a kapcsolat, amit a borkategória meghatározása tartalmaz. Ha a kapcsolatot igazoljuk, tulajdonképpen azzal bizonyítjuk a földrajzi eredet jelölésének a jogosságát is. A nevek, például Villány borjogi védelme ezzel kerül megerősítésre.

– Milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni?
– A követelményeket illetően a Nemzeti Borakadémia Kft. szakértő csapata által nyújtott szakmai iránymutatást igyekszünk a borvidéki jellemzőkre adaptálni – közölte Heimann Zoltán.
– A legfontosabb, hogy a földrajzi eredetet pontosan leírjuk, és a névhez tartozó határok megjelölésével (körzetek, települések, dűlők), felsorolásával és térképi megjelölésével igazoljuk. A második fontos terület a fajták listája, majd a szőlészeti és a borászati technológia leírása következik. A borokat, a bortípusokat nem csak fel kell sorolni, de azok érzékszervi tulajdonságait részletesen le kell írni, hiszen ezzel bizonyítjuk a termőhely és a hagyományoknak arra tett hatását. Ezen túlmenően a borok kiszerelését, a termelés ellenőrzését is tartalmazza a termékleírás.

– A térségre vonatkozóan milyen érdekes kérdések és körülmények merültek fel a termékleírás folyamán?
– A térségben a Villányi és a Szekszárdi borvidék már rendelkezett a termékleírások irányába mutató korábbi fejlesztő munkákkal, szabályozásokkal – folytatta Heimann Zoltán. – Ebből fakadóan a Pécsi és a Tolnai borvidék termékleírása egy kicsit nehezebb. A különbséget az adja, hogy a fejlesztő munkák később kezdődtek el, illetve az előbbi borvidéknek a mérete kisebb, az utóbbi pedig kevésbé zárt, inkább integratív jellegű. Több borvidék szeretne egy Pannon OEM-et, amelynek leírása most készül, és amelyet a borvidékek ezek után vitatnak meg és döntenek róla, az OFJ-kategóriában pedig a Dunántúlhoz csatlakoznának.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!