Bármit elvállalnak, csak munkájuk legyen

Az ok, amiért a diákok dolgozni szeretnének, igen egyszerű: a pénz. Van, aki félreteszi a teljes keresetét, mert gyűjt valamire, míg mások apróságokra költik.

– Kellett a zsebpénz, nem akarok mindig anyuéktól kérni – mondta a 17 éves Weiszenburger Edit, aki egy kisvejkei barackosban dolgozott.
– A szüleim sok mindent fizetnek, például az albérletet is, ezért a költőpénzt már magamnak kell megkeresni. De a nyaralásra is ebből teszek félre – árulta el a szekszárdi Baki Marianna, aki a Tolnai Népújságnál vállalt telemarketinges feladatot.

A leggyakoribb munkakörök, melyekbe a munkáltatók diákokat várnak: az árufeltöltés, pénztárosi, illetve adminisztratív tevékenység, betanított, kertészeti, hostess és terjesztési munkák, telemarketing, gyümölcsszedés, kukoricacímerezés, valamint az adatrögzítés- és feldolgozás.

Az interneten sok lehetőséget kínálnak, de ott sem könnyű meglelni a megfelelőt.
– Szerintem nehéz az interneten diákmunkát találni, én nem találtam a környéken – mondta László Viktória. – Én végül ismerősökön keresztül jutottam munkához – tette hozzá.

Aki így, tehát nem szervezeten keresztül talál munkát, annak ajánlott szerződést kötni a munkaadóval, így elkerülhetőek a becsapások. A legbiztosabb azonban az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás. Ez nem lutri, itt részletes tájékoztatást kapnak a vállalt munkáról, szerződést kötnek a diákokkal, akik garantáltan megkapják a fizetésüket.

Ahogy azt Mózer Anettől, egy országos diákmunka hálózat szekszárdi irodájának vezetőjétől megtudtuk, idén is több száz diák jelentkezett nyári munkára Tolna megyében. Azonban a gazdasági helyzet miatt kevesebb jelentkezőnek tudnak munkát adni, mint 2007 előtt.

A jelentkezők kitöltenek egy regisztrációs lapot, melyen feltüntetik, hogy milyen napszakban és időintervallumban szeretnének dolgozni, valamint kiválasztják a nekik tetsző munkalehetőségeket.

Az irodánál nincs sorrendiség, a megadott adatok alapján választják ki a feladatokra a diákokat, akikkel szemben a megbízhatóság és a felelősségtudat a legfontosabb elvárás.

Mivel a fiatalok is érzik a gazdasági válság hatásait, a korábbi évekkel ellentétben szinte bármit elvállalnak. Öt évvel ezelőtt például sokkal kevesebben végeztek mezőgazdasági munkát, mára azonban úgy állnak hozzá, hogy mindegy, milyen, csak munka legyen. Sokan dolgoznak árufeltöltőként, betanított munkásként és könnyű fizikai munkásként.

Ezek kevésbé fizetnek jól, de a minimálbért mindenképpen megkapják a diákok, a 449 forintos órabérnél nem kereshetnek kevesebbet – állítja Mózer Anett.

Ráadásul mivel az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják a diákokat, nincsenek járuléklevonások, így a bruttó bérük megegyezik a nettóval.

Vannak olyan munkák, amelyekért többet fizetnek. A hostesskedéssel 500-600 forintot, míg a tolmácsolással 1000-1200 forintot lehet óránként keresni. Ám ezek alkalmi feladatok, hosszútávon jobban megéri, ha valaki kevésbé jól fizetett, de folyamatos munkát választ.

Évközben is lehet dolgozni, nincs túljelentkezés

Sokan nem tudják, de az iskolaszövetkezetek nem csak nyáron várják a dolgozni vágyókat. A szünidő alatt többszörös a túljelentkezés, míg az év többi részében hiány van a fiatal munkavállalókból. A diákokat elsősorban a rugalmasságuk és a költséghatékonyságuk miatt éri meg alkalmazni. Egy cég termelését nem lehet pontosan kiszámítani, lehet, hogy felfut, lehet, hogy csökken. Ennek megfelelően dönthetik el, hogy hány diákra és milyen távon van szükségük.

Halász Kinga Manapság nem könnyű megfelelő nyári munkát találni. A diákok szinte bármit elvállalnak azért, hogy egy kis plusz pénzt keressenek (illusztráció) -->