Új rügyet fakaszt a falu

Takaros utcák és házak; a közös cél érdekében összefogásra kész emberek; hamisítatlan falusi hangulat. Mindez egy ide látogató számára is tetten érhető a hétköznapokon és a rendezvényeken egyaránt.

– A hozzánk hasonló falvaknak múltja van, jelene és őszintén remélem, hogy jövője is – mondta bizakodva Csoma József.

Györe polgármestere a település élén töltött közel három évtized tapasztalatából állítja: legyen szó bármilyen új közigazgatási- és állami stratégiáról, az elhatározások megvalósításában a falvaknak mindig is jelentős szerepük volt.

Azt várja, hogy a sikeres működés érdekében a jövőben sem marad el a párbeszéd a vidéken élők és a döntéshozók között. Hiszen a települések csak akkor juthatnak egyről a kettőre, ha van lehetőségük élni adottságaikkal.

A község vezetője azt is kiemelte, nem várják ölbetett kézzel az eseményeket a jövőben sem. Példaként a Hajdina-fesztivál nyitórendezvényeként szervezett térségi konferenciát említette, amely életre hívásának az együttgondolkodás, és a vidék megmentése volt a mozgató rugója.

– Örömömre szolgált, hogy nemcsak a környező települések polgármesterei, vállalkozói vettek részt a szeptember 30-án tartott programon. Az előadók között köszönthettük dr. Csefkó Ferencet, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének főtitkárát, és Becsey Zsoltot is, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi külgazdasági államtitkárát.

Előbbi a készülőben lévő új önkormányzati törvény legfontosabb célkitűzéseit vette nagyító alá. Míg Becsey Zsolt a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar helyzetéről, versenyképességéről beszélt, amelyben elengedhetetlen szerepük van a falvaknak – ecsetelte Csoma József.

Meglátása szerint a vidék talpra állításában – legalábbis az irányok kitűzésében – döntő fontossággal bírnak az ehhez hasonló rendezvények.

– Tény, hogy a jelenlegi vidékpolitika csiszolásra szorul, a gazdaságot fel kell pezsdíteni. De olyan intézményi- és közigazgatási rendszerre van szükség, amely az itt élők lehetőségeihez és a falusi hagyományokhoz igazodik – vélekedett a vezető.

Azt mondta, Györében az infrastrukturális kiépítettség az országos átlaghoz közelít. Büszkén mesélt arról is, hogy az önkormányzat apparátusa mellett önállóan tartanak fenn nyolcosztályos általános iskolát, napköziotthonos óvodát konyhával és körzeti orvosi rendelőt. Emellett az utak, közterületek, csapadékvíz-elvezetők fejlesztése, szebbé tétele is napirenden volt az elmúlt években.

– Szárnyaink alá kell venni azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben a lakossággal együtt elértünk. Ezekre a gyökerekre kell rügyeket fakasztani és azokból új fákat nevelni. Az új önkormányzati törvény és jogszabályok ismeretében lehet bővíteni, vagy szűkíteni a tervek halmazát. Nincsen olyan nemzet, amely a vidéki települések áldásos tevékenysége nélkül sikeres lehet – zárta a polgármester.

Optimistán, célirányosan tekintenek a jövőbe

Csoma József azt mondta, a nehezedő körülmények ellenére is biztosítani kell helyben az alapellátást. A képviselő-testület tagjaival a jövőben is azon lesznek, hogy az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények működése zavartalan legyen. A lehetőségeikhez mérten új munkahelyeket teremtenének a következő években. Mindezek mellett a csapadékvíz-elvezetők felújítását is folytatná a község vezetése – tette hozzá a polgármester.