139 milliós bírság lett a lakossági bejelentésből

Egy lakossági bejelentés nyomán még tavaly májusban tartott ellenőrzést a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zomba határában, az egykori téglagyárhoz közeli területen.

Dr. Zay Andrea, a zöldhatóság igazgatója elmondta, hogy hulladék begyűjtése, lerakása hulladékkezelésnek minősül, amely csak a felügyelőség engedélyével végezhető, ezzel azonban Zomba nem rendelkezett az úgynevezett zöldhulladék és építési törmelék lerakó esetében.

Az elsődleges vizsgálatok alapján 10 ezer köbméternyire becsülték az elhelyezett szemét mennyiségét a 40 x 25 méteres elkerített telepen. A pontos adat meghatározását viszont nehezítette, hogy a lerakat szabálytalan kiterjedésű, egyenlőtlenek a domborzati viszonyok és igen meredek a rézsű az agyagos talajban.

A korábbi felszíni kitermelésű bánya területén találtak többek között vegyes építési-bontási hulladékot, almos trágyát, papír- és kartonhulladékot, gumiabroncsot, hűtőláda szerkezeti elemeket, nejlont, műanyagot.

Az engedély nélküli lerakat miatt kiszabott bírság 138 millió 919 ezer 500 forint, amely ellen fellebbezést nyújtott be az önkormányzat. A mellékelt dokumentációkban foglaltak alapján a felügyelőség további vizsgálatokat rendelt el, a határozatot visszavonták és az eljárás folytatódik.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Szűcs Sándor nem gondolta volna, hogy lakossági bejelentés miatt kerülnek ilyen helyzetbe Fotó: Kiss Albert
[/caption]
Zomba érintett a Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási projektben, amelynek végrehajtása során három megyében negyven hulladéklerakót rekultiváltak.

Szűcs Sándor polgármester elmondta, hogy az önkormányzat a korábbi szeméttelep bezárása után, 2005-ben vásárolta meg a szóban forgó területet annak érdekében, hogy a hulladék ne a település határában, az utak mentén csúfítsa a környezetet.

A terület kijelölése a képviselő-testület által meghozott döntés volt, körbekerítették, őrizték, karbantartották a terepet. Kizárólag zöldhulladékot és építési törmeléket helyeztek ott el, a kommunális hulladék elszállítását közszolgálati szerződés alapján az Alisca Terra végezte, az engedély nélküli lerakó bezárása óta pedig valamennyi hulladék kezelésére a szekszárdi cégnek van megbízása.
Ez azonban többlet kiadást ró a lakosságra – tette hozzá Szűcs Sándor.

Arra a kérdésre, hogy miért nem engedélyeztette inkább a lerakó működést az önkormányzat, a polgármester azt a választ adta, hogy az ezzel járó tortúrát szerették volna elkerülni. Nem gondolta volna, hogy egy helyi lakos bejelentése okán kell nehézségekkel szembesülniük.


A teljes írást a Tolnai Népújság május 14-i, hétfői számában olvashatja! Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő! Részletek itt! Kérje ingyenes próbaszámunkat: itt!