Kell utána adót fizetnem?

Bármire kíváncsiak, forduljanak bizalommal Molnár Ágneshez, aki továbbítja azt a megfelelő szakembernek. Elérhetőségeink: e-mail: [email protected], telefon: 0630/650-3013, levél: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Jelige: Az olvasó kérdez.

Ha kiadunk egy lakást, kell-e utána adót fizetni, kinek kell ezt rendezni, a tulajdonosnak, vagy a bérlőnek, illetve mennyi ennek az összege? Érdekelne az is, hogy mennyi kauciót kérhetek, és ezt milyen esetben kell visszafizetnem?

Barlai Krisztina, a NAV regionális igazgatóságának sajtószóvivője válaszol

Lakás bérbeadásából, mint önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet a magánszemély választása szerint vagy tételes költségelszámolással, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg.

Kifizetőnek (nem magánszemélynek) történő bérbeadás esetén a bérlőnek adóelőleget kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.

A kifizető által levonandó és a magánszemély által fizetendő adóelőleg alapja főszabály szerint az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem 27 százalék adóalap kiegészítéssel növelt összege. 2012. január 1-jétől a magánszemély írásbeli nyilatkozatával kérheti a kifizetőtől, hogy az adóalap-kiegészítést csak a jövedelem nyilatkozatban megjelölt részére vagy egyáltalán ne alkalmazza, feltéve, hogy a magánszemély összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A megállapított adóalap fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított 16 százalék adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.

Második kérdésére válaszolva, mivel a kaució – jogi szakszóval óvadék – kikötése a felek megállapodásától függ, így annak mértéke is közös megegyezés tárgyát képezi, annak kiköthető mértéke nincs alsó vagy felső határhoz kötve.

A kauciónak az a funkciója, hogy ha a kötelezett nem képes vagy nem akar a szerződésnek megfelelően teljesíteni, úgy erre az esetre a kaució fedezetet nyújtson. A jogosult a szerződésszegéskor tehát nyomban rendelkezhet a kaucióval, abból közvetlenül - a bírói út igénybevétele nélkül - kielégítést kereshet.

A kaució tekintettel arra, hogy egy esetleges nem szerződésszerű magatartás, például nem fizetés esetére kikötött, kapott pénzbeli biztosíték, mely a szerződésszerű magatartás esetén annak letevője részére visszajár, nem tekintendő az adóköteles bevétel részének, hacsak a felek közötti szerződésben az óvadéknak a szerződésszerű teljesítésbe való beszámításáról nem állapodtak meg. Ekkor ugyanis már előleg funkciót betöltve az adóköteles bevétel részeként értékelendő.