A bizalom megmaradt

A régi bizalom megőrzését reméli Póré László, a Tolnai Népújság tavaly december elsejétől kinevezett, új főszerkesztő-kiadóvezetője. Erről lapunk hagyományos, év eleji partnertalálkozóján beszélt a szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében pénteken. Rövid bemutatkozása mellett az Axel Springer Kft. megyei kiadóit érintő 2009-ben kezdődött átszervezésekről is szót ejtett.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tóth Ferenc, dr. Parragh László és László-Varga Zsuzsanna (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Arra is kitért, hogy kiadóvezető-váltásnak gazdasági okai voltak, így fontosnak tartotta kiemelni, hogy Lengyel János, lapunk korábbi főszerkesztője jelenleg a projekt termékek főszerkesztőjeként más megyékben is meghonosítja a Tolna megyében bevált jó gyakorlatot.

A jelen gazdasági helyzettel és kilátásokkal kapcsolatban pedig arról számolt be Póré László, hogy a hirdetési piac ott tart, ahol a kilencvenes években és még hosszú idő szükséges a felzárkózáshoz. Ezzel együtt háláját fejezte ki azok felé, akik számára eddig is és a jövőben is lapunk jelentette a kommunikációs partnert.

Valóságteremtő és kultúraformáló

– Ha egy politikus tettéről nem számol be a média, köztük a helyi újság, úgy az olyan, mintha meg sem történt volna – mondta köszöntőjében Tóth Ferenc kormánymegbízott a sajtó szerepéről szólva. Majd hozzátette: az újság valóságteremtő és kultúraformáló, az átszervezés után pedig ez utóbbi a közigazgatásról is elmondható. Az eddigi problémaközpontúságot a bizalom válthatja fel, végre a hivatalok vannak az emberekért és nem fordítva – hangsúlyozta a kormánymegbízott.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Dr. Parragh László több mint tíz éve illusztrálja a pannon tigrissel a magyar gazdaságot (Fotó: M.D.)
[/caption]

Nem halt még ki a pannon tigris. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke több mint tíz éve illusztrálja a magyar gazdaságot a nyúlformájú, csíkos bundájú állattal, amelynek különös ismertető jele, hogy nagyobb az önbizalma, mint a valós képességei. Az elnök elmondta, Magyarország politikai elitje többnyire arra hivatkozik, hogy minden baj forrása a 2008. óta tartó válság, és ha az véget ér, akkor minden rendbe jön a magyar gazdaságban. Ez azonban téves megközelítés – szögezte le az elnök. Szerinte a rendszer hibás elemeivel kell szembenézni, és azokat kijavítani, mert e nélkül nem küzdhető le a gazdasági válság.

Csoda, hogy csak ennyivel esett a GDP

Az eddigi lépések nem vezettek eredményre, hazánkkal ellentétben ugyanis minden Európai Uniós ország GDP-je nőtt. Az elmaradás egyik oka, hogy a közép-európai országok jobban érintettek a külkereskedelmi kitettségben. Magyarországon tovább súlyosbít a helyzeten, hogy romlottak a cserearányok, vagyis többet dolgozunk egységnyi jövedelemért, mint más országokban, illetve összezuhantak az állami kiadások és befagyott a hitelpiac. A magyarországihoz hasonló mértékben csak a Balti-államokban esett a hitelezés. Ezek alapján az is csoda, hogy csak 4 százalékkal csökkent hazánk GDP-je – mondta Dr. Parragh László.

A magyar bankrendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy a bankok 89 százaléka külföldi kézen van, ráadásul többségében zárt tulajdonosi körben. Csupán 3-4 olyan intézet van, amelyek a tőzsdén is jegyzettek. A kitörési pontot a szövetkezeti hitelintézetek jelenthetik, ám  e téren még mindig számottevő az elmaradásunk a tőlünk nyugatabbra lévő országokhoz képest. A vállalati hitelezés tendenciáiról a kamarai elnök elmondta, hogy szigorodtak a feltételek, csökkent a hitelezési képesség, ugyanakkor a hitel iránti hajlandóság is.

Marad a „hiányszám vezérelt” gazdaságpolitika

A várakozásokról szót ejtve dr. Parragh László kitért arra, hogy a világgazdaságban 2,1 százalékos, a világkereskedelemben pedig 2,9 százalékos bővülésre van kilátás, viszont az euró zóna kereskedelmében zsugorodás várható. Míg hazánk legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban a GDP emelkedésével számolnak. Magyarországon márciusban változás lesz a jegybank élén, ez pedig új filozófiát eredményezhet. Ezzel együtt az ország lakosságának fogyasztása kiszámíthatatlan és a munkaerőpiac várhatóan stagnálni fog. Bár már az is jónak számít – tette hozzá az elnök. A gazdaság továbbra is exportirányított és marad a „hiányszám vezérelt” gazdaságpolitika is, azaz a kormány mindent „beáldoz” annak érdekében, hogy három százalék alatt tartsa a hiányt – vélekedik dr. Parragh László.

Megoldást az Európai Uniós források célszerű felhasználása hozhat. Az elmúlt időszakban ez nem mindig volt jellemző, mint ahogy a magas elosztási költségek, a rosszul működő közreműködői intézményrendszer, a támogatások lassú kihelyezése sem tettek jót, így hiába szánták a pénzt felzárkózásra, a hátrány ledolgozása elmaradt. A 2014-2020-as időszakban azonban a gazdaságba – és nem mondjuk a példaként hozott bodrogkeresztúri negyven centiméteres kiállítóhoz hasonló beruházásokba – kell fektetni az EU-s pénzeket. Nincs ugyan könnyű helyzetben a gazdaságpolitika, de a kis- és középvállalkozásokat, az innovációt, a versenyképesség növelését, valamint a klaszterek és a kiemelt ágazatok komplex erősítését kell elősegíteni a támogatásokkal – hangsúlyozta az elnök.

Tovább kell vinni az alrendszerek megújítását

Dr. Parragh László kiemelte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már régóta követeli a megcsontosodott alrendszerek átszervezését, ugyanis ez a gazdaság érdeke. Igaz ez a foglalkoztatási szabályozásra, az adórendszerre, a segélyezésre, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, az oktatásra, a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra. Amint azt a kamara elnöke mondta, a jelenlegi kormányzat hozzányúlt ezekhez a területekhez, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezen változások tartalmát nem tisztük elemezni. A következő választások után viszont bárki is lesz kormányon, az ország vezetésének ismét elő kell vennie ezt a listát és tovább vinnie az alrendszerek megújítását.