Csak ingyen disznóra van pénzük az embereknek

Ingyen kismacskát százával tukmálnának az emberre, sertést azonban viszonylag ritkán kínálnak fel ellenérték nélkül. Ám ez utóbbi sem példátlan. A minap bukkantunk az egyik internetes hirdetési oldalon arra a felhívásra, amelyben egy Tolna megyei házaspár ily módon szeretett volna megválni hízóitól. Kíváncsiságunkban felhívtuk a megadott a telefonszámot, és még szerencse, hogy nem az állatokra ácsingóztunk, azok ugyanis a hirdetés megjelenésének másnapján már rég új gazdáiknál voltak. Sőt, a férj azt meséli, hogy a délelőtti feltöltés után, délig legalább nyolcvanszor csöngött a telefonja, és minden hívó a sertések után érdeklődött. A meghirdetett tíz jószág végül két helyre került, ötöt az egyik közeli faluba vittek el, a másik ötöt Baranyába. S bár ingyen kínálták őket, némi fizetséget, tűzifát és bort azért kapott érte a házaspár.

– Éppenséggel el tudtuk volna őket tartani, kezit csókolom, de egy nyugdíjból élünk, és így nem könnyű – válaszolta a férfi, mikor az után érdeklődtünk, hogy miért döntöttek a fizetés nélküli továbbadás mellett. Kiderült, hogy korábban egy 100-120 kilogrammos, herélt kandisznót már kínálták eladásra az interneten, de akkor hiába nézték meg hatszázan a hirdetést, komoly érdeklődő egy sem akadt. A gazda úgy látja, még ha lenne is igény a haszonállatok iránt, az embereknek egyre kevésbé van rá pénze. Falun is kevesebb helyen tartanak jószágokat. – Régen, a nyolcvanas évekig, a tsz időben szinte minden háznál volt disznó, amit le lehetett adni. Akkor is sokat kellett dolgozni érte, de megérte – emlékezett vissza az idős férfi.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Ha a sertés ingyen elvihető, hamar gazdára lel. Ha fizetni kell, senkinek sem kell. Igény tehát lenne a haszonállatok iránt, csak pénz nincs
[/caption]

A háztáji állattartás és növénytermesztés alapjait sok helyen most próbálják ismét letenni, hogy ezzel könnyítsék a hátrányos helyzetű családok megélhetését. A szociális földprogram megvalósítására beadott pályázatok címei közül jó pár szintén ezt erősíti meg. Ilyen a „háztáji gazdaságok kialakítása kisállattartás megvalósításával és konyhakertek létrehozásával”, a „segítsünk magunkon”, a „gazdaszemlélet kialakítása” vagy a „vissza az állattartáshoz”. A törekvések azonban nem támogatáshoz kötöttek. Gyulajon például már a harmadik éve foglalkoznak 9-10. évfolyamosok ilyen jellegű oktatásával. Az első két tanévben a mezőgazdasági orientáció jelent meg, míg ettől az évtől kezdve az állattartás is hangsúlyt kap. A korábbi évek eredményei megmutatkoznak, hiszen több diák otthon, az éveken át parlagon hagyott udvarban folytatja a kertművelést – mondta el Lacza Zoltánné, a gyulaji iskola igazgatója. A faluban – számos más településhez hasonlóan – a közfoglalkoztatásban is a mezőgazdaságnak jut a legnagyobb szerep, és mivel a rávezető program elemei egymásra épülnek, az iskolaudvar egy részét is felszántották, így az alsó tagozatos osztályok ott kertészkednek, és már az óvodában elkezdik az ilyen irányú nevelést. – Falun a föld jelenti a megélhetést, a legnagyobb érték – összegzett Kőműves Mónika tagintézmény-vezető.

Hat Tolna megyei település kapott támogatást

Közzétették a szociális fölprogram megvalósítására sikerrel pályázó önkormányzatok és szervezetek listáját. Tolna megyében hat településnek ítélt meg anyagi segítséget az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. Kölesd 2 millió 930 ezer, Decs 1 millió 839 ezer 800, Őcsény 500 ezer, Fadd 3 millió 499 ezer 459, Kistormás 1 millió 400 ezer, Nagyszokoly pedig 700 ezer forintot kapott. Előbbiek szociális földprogram címen, míg utóbbi kimondottan a baromfinevelési programjukhoz igényelte a támogatást. Megyénkből egyedüliként Murga nem járt sikerrel, 750 ezer forintra benyújtott pályázatuk után egyetlen fillért sem kapnak. De a szociális földprogram több Tolna megyei településen támogatás nélkül is remekül működik, ezek mindegyike jól bejáratott, évek óta létező program.