2014.11.25. 16:33
A költségvetési koncepció elkészítése még kevés
Országszerte szinte mindenhol megalakultak már az új önkormányzati testületek, amelyeknek legfontosabb feladata most az, hogy elfogadják a következő időszak költségvetési koncepcióját. Ahhoz, hogy ez sikeresen, időben megtörténhessen, ki kell alakítaniuk az új, ötéves időszak működésének célrendszerét, és át kell tekinteniük az elmúlt ciklus teljes gazdálkodását.
Ez szakértők bevonásával is legalább három hónapos intenzív munkát jelent – állítja Pető Gábor, az önkormányzati szervezetfejlesztéssel és igazgatásszervezéssel foglalkozó MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint az önkormányzatok többsége most a korábbinál jobb helyzetből indul, a költségmegtakarítási lehetőségek és új bevételi források feltárása tovább javíthat a testületek gazdálkodási mozgásterén.
Az önkormányzatok mintegy 456 milliárd forintnyi adósságának állami átvállalásával 2014-ben számos területen változott a feladatellátás rendszere, például a közoktatásban, a kulturális és egészségügyi intézményeknél, illetve szociális és gyermekvédelmi területen. Ezen kívül, a jegyzői hatósági jogkörök részben a járási hivatalokhoz kerültek és megalakultak a közös önkormányzati hivatalok.
A központi költségvetés jelenleg az önkormányzatok kötelező feladatait finanszírozza, míg az önként vállalt feladatokat az önkormányzatok saját bevételekből hajtják végre. Ezek a változások új fejlődési lehetőségeket nyitottak az önkormányzatok életében és megteremtették egy eredményes és hatékony gazdálkodási rendszer kialakításának alapjait, de az új rendszerhez illeszkedő testre szabott gazdasági stratégiák mindeddig hiányoztak – foglalta össze a szakértő.
– Az új önkormányzatoknak most, a választások után lehetőségük nyílik arra, hogy a közszolgáltatási tevékenységek felülvizsgálatával és a költségek racionalizálásával a korábbinál jobb minőségű, jobban működő struktúrákat alakítsanak ki – hangsúlyozta Pető Gábor, aki arra is kitért, hogy az elmúlt évek jelentős változásai miatt nehezen becsülhető meg, mekkora lehet az elérhető megtakarítás, de a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy egy valamivel több mint ötezer fős település önkormányzatánál egy korábbi szakértői átvilágítás közel 150 millió forint éves megtakarítási lehetőséget, illetve éves szinten 30 millió forint bevételi lehetőséget tárt fel.
Az említett élő példa alapján a teljes, 148 millió forintos éves megtakarítási lehetőség közel 70 százaléka az önkormányzat által finanszírozott intézmények hatékonyabb működésének eredményeként, mintegy 15 százalék az önkormányzat gazdálkodásában, 10 százaléka nem szakmai területen – azaz a támogató tevékenységeknél, mint a takarítás, vagy a karbantartás –, 7 százalék az étkeztetésben, és közel 3 százalék a meglévő szinergiák kihasználása révén jelentkezett.
A nagyobb lélekszámú településeken, vagy megyei jogú városokban jóval nagyobb hatékonysági potenciál is lehet, de a lakosok számától, az önkormányzat által működtetett intézmények számától, az aktuális pénzügyi helyzettől és a korábban életbe léptetett helyi költségvetési megszorításoktól függően nagyságrendileg is eltérhetnek a megtakarítható összegek, illetve az új bevételi források.
– Lényeges azonban – folytatta a szakértő –, hogy az újonnan megalakult testületek minél előbb elindítsák az eddigi gazdálkodás felülvizsgálatát, hiszen erre az új gazdasági stratégiák elfogadásáig hátralévő öt hónapból körülbelül hármat rá kell szánniuk. Amint rendelkezésre állnak a stratégiai célok, azonosíthatók a működés szempontjából kritikus pontok, vizsgálható az egyes költségek szükségessége és megfelelő mértéke, és egy sor konkrét lépés felvázolható, amelyek révén az önkormányzat a következő öt évben gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen működhet.
A Tolna megyei polgármesterek óvatosak, az országos költségvetés elfogadására várnak
A lapunk által megkérdezett Tolna megyei polgármesterek reményüket fejezték ki, hogy finanszírozási szempontból nyugodtabb lesz a 2015-ös év a mostanihoz képest.– Mivel a Parlament még nem fogadta el az ország 2015-ös költségvetését, így addig mi sem látjuk a sarokszámokat, amelyek alapján tervezhetnénk. Mindenesetre a sajtóban már megjelent, egymással ellentétes információk is azt jelzik, hogy még nagyon nem tisztult le a kép – nyilatkozta Takács László. Grábóc polgármestere kifejtette, egy sor megválaszolatlan kérdés „lóg a levegőben”. Példaként a segélyezési, kontra közmunka program részletszabályozását, a lakásfenntartási támogatáshoz nyújtott önkormányzati hozzájárulást, és magát, az államtól érkező működési forrás mértékét említette.
De mint fogalmazott: ami még ennél is jobban aggasztja, az a települések adókivetési jogának bővítése. – A tervezettnek óhatatlanul is van egy olyan üzenete, hogy a településeknek a különböző adótípusok bevezetésével (vagy a meglévők emelésével) kell kompenzálniuk azt a kiesést, ami a feladatalapú finanszírozásra szánt összeg csökkenéséből ered. Bízom benne, hogy nem ez a szándék, mert itt Grábócon – sok községhez hasonlóan – már nem lehet újabb sarcokat kivetni, az itt lakók döntő többsége a létminimum közelében él – állapította meg keserűen Takács László. A költségvetésnél maradva rávilágított: egyrészt nem szeretnének felvenni, másrészt már egyébként is nagyon nehéz hitelhez jutni, amiből esetlegesen pótolhatnák a hiányt; és olyan vagyona sincs az önkormányzatnak, ami akár egy éves kitekintésben tartalékul szolgálhatna.
Reméli, hogy a 2014-es költségvetéshez képest – amely feszes és szigorú volt – nem szembesülnek újabb „meglepetésekkel”, amikor a 2015-ös előirányzatot tanulmányozzák át tüzetesen. Ugyanis elmondása szerint már nincs miből lefaragni, az észszerűség határain belül már minden takarékossági intézkedést megtettek az elmúlt időszakban. Olyannyira, hogy önerőből már a fejlesztések is csupán hiú ábrándoknak tűnnek.
– Mivel a Parlament még nem fogadta el az ország 2015-ös költségvetését, így addig mi sem látjuk a sarokszámokat, amelyek alapján tervezhetnénk. Mindenesetre a sajtóban már megjelent, egymással ellentétes információk is azt jelzik, hogy még nagyon nem tisztult le a kép – nyilatkozta Takács László. Grábóc polgármestere kifejtette, egy sor megválaszolatlan kérdés „lóg a levegőben”. Példaként a segélyezési, kontra közmunka program részletszabályozását, a lakásfenntartási támogatáshoz nyújtott önkormányzati hozzájárulást, és magát, az államtól érkező működési forrás mértékét említette.
De mint fogalmazott: ami még ennél is jobban aggasztja, az a települések adókivetési jogának bővítése. – A tervezettnek óhatatlanul is van egy olyan üzenete, hogy a településeknek a különböző adótípusok bevezetésével (vagy a meglévők emelésével) kell kompenzálniuk azt a kiesést, ami a feladatalapú finanszírozásra szánt összeg csökkenéséből ered. Bízom benne, hogy nem ez a szándék, mert itt Grábócon – sok községhez hasonlóan – már nem lehet újabb sarcokat kivetni, az itt lakók döntő többsége a létminimum közelében él – állapította meg keserűen Takács László. A költségvetésnél maradva rávilágított: egyrészt nem szeretnének felvenni, másrészt már egyébként is nagyon nehéz hitelhez jutni, amiből esetlegesen pótolhatnák a hiányt; és olyan vagyona sincs az önkormányzatnak, ami akár egy éves kitekintésben tartalékul szolgálhatna.
Reméli, hogy a 2014-es költségvetéshez képest – amely feszes és szigorú volt – nem szembesülnek újabb „meglepetésekkel”, amikor a 2015-ös előirányzatot tanulmányozzák át tüzetesen. Ugyanis elmondása szerint már nincs miből lefaragni, az észszerűség határain belül már minden takarékossági intézkedést megtettek az elmúlt időszakban. Olyannyira, hogy önerőből már a fejlesztések is csupán hiú ábrándoknak tűnnek. -->
