Tényleg jó ajándékot adni és kapni

Az öröm, amit az ajándékozással okozunk, nem a túlzott költekezésből ered, hanem a másikra való odafigyelésből. Az ajándék akkor is kedves, ha apróság, állítja Mátisné Orsós Julianna klinikai szakpszichológus. A szekszárdi szakember az októberi Pszichológiai Kultúra Hetén tartott előadást és workshopot az ajándékozásról, mint Gary Chapman-féle öt szeretetnyelv egyikéről. A téma ebben az időszakban különösen aktuális, az üzletek Tolna megyében is roskadoznak azoktól a holmiktól, melyek karácsonykor, mint ajándék jöhetnek számításba.

Mátisné Orsós Julianna már akkor felhívta a figyelmet Ranschburg Jenő professzor véleményére, mely szerint fontos különbséget tenni ajándékozás és jutalmazás között. Az utóbbi években a két fogalom közötti különbség egyre inkább elmosódik, és ez igen káros. „Ha jó leszel, születésnapodra megkapod...”, sőt, még a Télapónak is van egy listája a jó gyerekekről, és csak azoknak visz ajándékot. Az ilyen ajándék azonban nem ajándék, hanem jutalom. Az ajándékozást ilyen formában ne használjuk nevelési célokra.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] A jutalom fontos a gyermek nevelésében, de nem keverendő össze az ajándékozással (képünk illusztráció)
[/caption]A pszichológus személyes élményét is megosztotta velünk. Iskolás éveiben a téli szünet után fontos kérdés volt, hogy ki mit kapott karácsonyra. Már akkor ciki volt, ha mindenki sorolgatta az  ajándékokat, és volt, akinek kevesebb jutott. Holott a hangsúly magán a nagy betűs Értéken van. Érték-e egy ünnepi ebéd, a karácsonyfa, az együttlét, a meleg, a kályhában ropogó tűz? Szükségünk van-e drága eszközökre? A pszichológustól azt is megtudtuk, az emberi viselkedést kutató szakemberek azt feltételezik, hogy az ajándékozás, a táplálékmegosztás, a javak megosztása, alapvetően genetikai meghatározottságú.

Nagyon sok kulturális és tanult formája van az ajándékozásnak. Ennek alapja a tárgyakhoz való vonzódásunk. Szeretünk tárgyakkal bíbelődni, tárgyakat készíteni, azokat megszerezni, gyűjteni, rendszerezni, tárolni, csereberélni, elővenni, nézegetni. Ma is vannak olyan törzsi csoportok, ahol a rituális ajándékozási szokások segítségével erősítik meg az emberek a kereskedelmi és politikai kapcsolataikat. Ajándékot adni és kapni tehát igenis jó dolog.

A szekszárdi lelki egészségről szóló előadáson nagy hangsúlyt kapott Gary Chapman amerikai keresztény író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó öt szeretetnyelve. Ezek az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás, a szívességek és a testi érintés. Minden ember szeretetnyelve más, és fontos tudni, ezek tanulhatók. Az ajándékozás a másikra gondolás szimbóluma, a szeretet látható jele. Vannak, akiknek ezek a látható jelek fontosabbak, ők azok, akik például a jegygyűrű hordásához különösképpen ragaszkodnak. Ha partnerünk szeretetnyelve az ajándékozás, gyakran lepjük meg őt. Az ajándék értéke másodlagos, lényege a szimbolikus jelleg.

Néhány, nekünk egzotikus példát is összegyűjtött a szekszárdi szakember. A Trobriand szigetek lakóinak ajándékcsere rendszere, a kula, a törzsfőnökök közti kapcsolatot erősíti. Az egyik sziget lakói egy értékes nyakéket ajándékoznak a másik sziget lakóinak. A másik sziget lakói pedig egy karkötőt. Az ajándék megérkezése nagy megtiszteltetés, és a megajándékozott státuszát erősíti. A megajándékozott mindenkinek megmutatja a kapott tárgyat, elmeséli a történetét: hogy ki kezdte el küldeni, milyen híres személyek tulajdonában volt. Minden tárgynak van egy története, és minél hosszabb a történet, az ajándék annál értékesebb. Emellett úgy tartják, hogy akinél 3 hónapnál tovább marad a tárgy, azt szerencsétlenség éri. Ez a hiedelem fenntartja a körforgást.

Mi is a jutalmazás, és hogy csináljuk?

Más az ajándék és más a jutalmazás, mindkettőnek megvan a maga helye és szerepe. A jutalmazásnak fontos szerepe van a fejlődő gyermek belső motivációjának kialakítása szempontjából. Ha megtaláljuk a helyes arányt, akkor jó esély van arra, hogy gyermekünk önértékelése pozitív irányba fejlődik, a kudarcokkal könnyebben megküzd. A gyermekünket jutalmazhatjuk, viselkedését elismerhetjük tárgyakkal, vagy szavakkal, azaz megdicsérhetjük. A tárgyakkal való jutalmazással könnyen eshetünk a ló túloldalára, ha túlzásba visszük, akkor kialakíthatjuk a gyermekben azt a viselkedést, amikor már csak a jutalom válik fontossá, és a jutalomért tesz meg általunk elvárt dolgokat. A dicséret esetén is fontos a hitelesség. Konkrét, egy adott helyzetben tanúsított viselkedésért dicsérjük meg a gyermeket. Például nagyon ügyesen kiálltál magadért, nagyon jól megoldottad ezt a helyzetet. Nem szerencsés, ha úgy dicsérjük, hogy elvesszük a tett értékét, például: „Nagyon jól csináltad, de ezt tőled el is várom...”

Miből tudhatjuk, hogy célt értünk?

Mátisné Orsós Julianna ismertette Karen Pine, a Hertfordshire Egyetem pszichológusának kutatási eredményét is. Eszerint minél fontosabb számunkra a megajándékozott személy, annál inkább aggódunk, hogy vajon megfelelő ajándékot választottunk-e. Fontos számunkra, hogy a kiválasztott ajándék hűen tükrözze a szeretett személy iránt érzett érzéseinket, ennek ellenére mindenkivel előfordul, hogy a hozzá közel álló személy olyan ajándékkal lepi meg, ami egy kicsit sem tetszik. Ennek oka: ahogy mások látnak minket, nem mindig egyezik azzal, ahogy mi látjuk magunkat. Ezen úgy lehet segíteni, hogy több időt töltünk együtt, többet beszélgetünk, hogy jobban megismerjük egymást. Testbeszédünk azonnal jelez, ha a meglepetés nem tetszik. A Pine szerint végzett kísérlet szerint, akik igazán örültek a meglepetésnek szemkontaktust vettek fel az ajándékozóval, megszagolták az ajándékot, fogdosták, ruha esetében gyakran felpróbálták. Ha nem tetszett hamar visszatették a dobozba vagy a csomagolópapírba.