Észrevétlenül öl az alattomos, néma gyilkos

Halálos áldozatot követelt a szén-monoxid. Az eset szerdán, a Nógrád megyei Honton történt. Egy nem megfelelően működő cserépkályha miatt egy ember elhunyt, ketten pedig kórházba kerültek. Az ilyen esetek megelőzése érdekében tartott sajtótájékoztatót pénteken a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Tolna Megyei Tűzmegelőzési Bizottság.

Dr. Balázs Gábor tűzoltó ezredes, igazgató bevezetőjében elmondta: nem lehet elégszer felhívni az emberek figyelmét a szén-monoxid veszélyére, hiszen egy ember halála is sok. Ezért, amit meg lehet tenni a megelőzés érdekében, azt mindenki tegye meg – hangsúlyozta.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] A szén-monoxid-érzékelőt a fűtőberendezés másfél méteres körzetén belül, de 30 centiméternél nem közelebb, fejmagasságban érdemes elhelyezni (Fotó: Makovics Kornél)
[/caption]Az egyik legfontosabb tanács a fűtőberendezések rendszeres ellenőriztetése, amellyel kizárólag szakembert szabad megbízni. Huszár Tibor, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet a tüzelőberendezések nem megfelelő állapota, a kémények elhanyagoltsága és a korszerű, jól szigetelő nyílászárók beépítése, amely megakadályozhatja a friss levegő utánpótlását. A szén-monoxid-mérgezések döntő többsége a földgáztüzelésű készülékek használatakor következik be. A gáz visszaáramlásának több jele van, például, ha a gázkészülék burkolata túlzottan felmelegszik, vagy a szobában páralecsapódás, esetleg penész jelenik meg.

Huszár Tibor a kéménytüzek elkerülésére is felhívta a figyelmet. Mint mondta, kéménytüzet okozhat a lerakódás az elvezetőben, amelyet a helytelen használat okoz. Gondot jelent a nedves fa használata, az ugyanis erős korom- és kátrányképződéssel jár. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy két évig kellene szárítani a fát ahhoz, hogy optimális legyen az égés.

A legfontosabb azonban, hogy mindenki engedje be a kéményseprőt, hogy ellenőrizni tudja a kémények átjárhatóságát, és kiszűrje az élet- vagy tűzveszélyt okozó hibákat. Azt is hangsúlyozta, hogy kollégái szívesen adnak tanácsot a helyes tüzeléstechnikával és a szén-monoxid érzékelő használatával, elhelyezésével kapcsolatban is. És bár magánszemélyeknél nem kötelező, de kérésre a készülék ellenőrzését is elvégzik.

– A szén-monoxid-mérgezések tipikus helyszíne a fürdőszoba, mivel az általában kicsi, rosszul szellőző helyiség, ahol sokszor olyan berendezés gondoskodik a fűtésről, amely a benti levegőt használja – mondta Benkő József vezető megyei mentőtiszt a sajtótájékoztatón. Arra az esetre, ha felmerül a szén-monoxid-mérgezés legkisebb gyanúja is, azt tanácsolta, hogy mindig a szellőztetés legyen az első lépés. Még segítségnyújtáskor is, máskülönben saját magát is veszélybe sodorja az, aki menteni szeretne.

Agresszív

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz. Benkő József úgy fogalmazott, hogy agresszív, alattomos méreg, és csak nehezen észlelhető a jelenléte. Húsz térfogatszázalék alatt jellemzően nem okoz tüneteket, e fölött viszont szédülés, hányinger, rosszullét, fáradtság jelentkezhet. Ekkor még van idő a menekülésre, 40 százalék fölött ugyanis izomgyengeség lép fel, így a mérgezést szenvedett ember sokszor akkor sem tud menekülni, ha tudja, hogy veszélyben van. Hatvan százalék fölötti térfogatszázaléknál pedig elkerülhetetlenül bekövetkezik a halál. A szén-monoxid az oxigént kiszorítva, 300-szor jobban kötődik a vér hemoglobinjához.

Hét év
– A szén-monoxid-érzékelő hamis biztonságérzetet nyújt – mondta Foltin Gyula, a kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezető-helyettese. Hozzátette: a készülék persze nem haszontalan, de műszaki cikk lévén elromolhat, elemcserére szorul vagy lejár a szavatossága. Ezért minden esetben az elővigyázatossági szabályok betartása a legfontosabb.
A vevőknek azt tanácsolta, hogy kizárólag szaküzletben vagy megbízható üzletláncnál vásároljanak – mostanra sikerült elérni, hogy a boltokban szinte kizárólag megbízható érzékelőket kínáljanak –, tartsák be az előírásban foglaltakat, és figyeljék a szavatossági időt, ami legfeljebb hét év.

Riasztások

Szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt 2013-ban és 2014-ben is két-két esetben volt szükség a tűzoltók segítéségére a megyében, ez az országos átlag alatti eredmény. Ám idén – az év eleji hónapokban – hatszor futott be riasztás szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt, ami viszont az országos átlag feletti szám. Ebben az évben ugyanakkor életet is mentett a szén-monoxid-érzékelő. Májusban egy bonyhádi lakásban jelzett be a készülék, okkal, de szerencsére időben. Kéménytűz miatt 2013-ban tizennyolc, 2014-ben pedig tizenhat esetben riasztották a megye tűzoltóit. Ebben az évben pedig már 19 alkalommal kellett kéménytűz miatt vonulniuk.