Nemzeti kincsünk a magyar óriás nyúl

Mindenki máshogy éli meg magyarságtudatát. A globális olvasztótégelyben valaki a külsőségekre helyezi a hangsúlyt és hangos szóval kérkedik, mások tesznek is érte, hogy a kultúra bizonyos elemei fennmaradjanak. Oszkó Ferenc utóbbi kategóriába tartozik: magyar óriás nyulakat tenyészt.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A magyar óriás nyúlnak minimum egy négyzetméter a helyigénye. Rácsos nem lehet a ketrec alja, mert az állatok könnyen talpfekélyt kaphatnak (Fotó: Makovics Kornél)
[/caption]

Fajta standardok

A gödöllői génmegőrző honlapján is találni téves információt a fajtáról. A test 60-65 cm hosszú, hengeres alakú, a combok izmosak, a far kerek és telt. A fül 15-17 cm hosszú. Súlya kifejlett korban 5,5-7 kg közötti, az ideális 6-6,5 kg körüli. A többi óriásfajtával ellentétben az említettnél nagyobb súly és fülhossz hibának számít. (A német óriás például 7 kg felett kezdődik.) Ezek a főbb fajta standardok, de számít, hogyan állnak a lábai, farka, füle. A tenyésznyulak törzskönyvezve vannak, oltani is kell őket, főleg a szúnyog által terjesztett mixomatózis ellen.

  – Pincehelyi falusi gyerekként az állatok közelében nőttem fel. Bekerülve a szekszárdi panelbe, egy időre fel kellett adjam a lehetőségét annak, hogy állatokat tartsak. 2006-ban vettem meg a Tüske utcai házat. A nyulak felé egy fatális véletlen terelt. Bálban tombolán nyertem egy fehér jószágot. Elkezdtem kutakodni az interneten, és rábukkantam a kihaló félben lévő fajtára, a magyar óriás nyúlra. Úgy gondoltam, magyar embernek magyar állata legyen, így vágtam bele a tenyésztésükbe – mondta a szekszárdi férfi.

2009-ben a baranyai Nagy János és Völgyi Tamás jutott arra a felismerésére, hogy a fajta megmentésének érdekében cselekedniük kell: megalakították a  Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületét, melynek Ferenc az alapítás óta tagja.

Egészséges

A villanyszerelő céget vezető Oszkó Ferenc szerint az óriás nyúltenyésztők között nem annyira népszerű a magyar óriás, sokan inkább a németet favorizálják. Az egyesületben azért dolgoznak, hogy nőjön a fajta népszerűsége. A nyúlhús közismertsége nem vetekszik más húsokéval, pedig az egyik legegészségesebb. Nem zsíros, sokféle képpen lehet elkészíteni. Ennek ellenére nálunk csak ritkán kerül az asztalra. A világ nyúlhúsfogyasztásához a hús felét Európa termeli ki. Olaszország a legnagyobb termelő, Magyarország a kilencedik a sorban, míg hazánk a világ második legnagyobb nyúlhús-exportőre.

– A szervezet számos szakmai sikert könyvelhet el. Az MGSZH Állattenyésztési Igazgatóságának határozata alapján egyesületünk tenyésztőszervi elismerést kapott – jegyezte meg Oszkó Ferenc. – Célunk az őshonos nyúlfajtánk, nemzeti kincsünk fenntartása, genetikai értékeinek megőrzése, tenyésztése, népszerűsítése. Az Országgyűlés védett őshonos állatfajtákról hozott határozata nemzeti kincsként említi az óriást.

Jelenleg pár száz anyanyúl lehet az országban. Az egyesület tagjai azért dolgoznak, hogy „tiszta” magyar fajt tenyésszenek.

– Szeretem a nyúlhúst, mivel tenyésztem, tudom mit eszem. Ma már ritkábban vágok, inkább eladom tenyésznyúlnak. Jelenleg 12 anyám és 6 bakom van – közölte az 51 éves férfi. – Ebből megélni nem lehet, számomra ez egy költséges hobbi, megszállottság. Évente 3-4-szer elletek, igyekszem úgy tartani őket, hogy minél tovább éljenek, nem „zsigerelem” ki őket.

Ferenc baranyai tájfajta tyúkjai, mudija és komondora mellé szeretne további állatokat. Kertjét is őshonos magyar fákkal ültette tele. Véleménye szerint a nemzeti identitás kincs, amely többet ér minden uniformizált dolognál.

1960-as évek: a legnagyobb egyedszám

Az 1910-es években behozott belga óriásnyulak utódai megedződtek, s a kisebb testű 4-5 kg súlyú, úgynevezett „magyar belgákat” az újonnan behozott német óriás nyúllal – a színeket is keverve – keresztezték. A székesfehérvári dr. Viniczay László és a szegedi Major Ákos az utódokat gondos kiválasztással tökéletesítette, az időjárás zordságának kitéve edzettségüket, ellenálló képességüket fokozta. Az 1940-es évektől a tenyésztők már a „magyar óriás nyúl” elnevezést használták. 1955-től jó tömeggyarapodó- és nevelőképessége miatt folyamatosan terjedt, valamint igénytelensége és jó húskihozatala is gyorsan népszerűvé tette a fajtát. Jelenleg négy színben tenyésztik: vadas (nyúlszürke), vasderes, fekete és fehér. Pár éve megjelent a sárga szín is, ez azonban a tenyésztők között vita tárgya. Szapora, mint a nyúl – tartja a mondás. Az óriásnál nem ritka a tízes alomlétszám.