Petőfis diákok a CERN-ben

Viszonylag keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy a bolygónk egyik legnagyobb kutatóintézetébe, a Svájc és Franciaország határán található CERN-be látogassanak. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium öt diákja bekerült azon szerencsések közé, akiknek volt módjuk közelebbről is bepillantani az intézetben folyó munkába.

Öt 11-12. osztályos tanuló, Hús Luca, Neubauer Norbert, Frei Kata, Nagy Ferenc és Takács György juthatott ki az intézetbe Nagy Istvánnal, a gimnázium fizika-kémia-néprajz tanárával. A ködkamrától a Standard Atommodellig című munkájukkal sikerrel jártak az Út a tudományhoz 2016 pályázaton és 750 ezer forintos támogatást nyertek az úthoz. Még ezután sem volt egyszerű bejutniuk a CERN-be. Végül kaptak időpontot, igaz még az érettségit is át kellett egy kicsit szervezniük az utazás érdekében. Felvették a kapcsolatot egy 1995 óta ott dolgozó magyar párral, Béni Noémival és Szillási Zoltánnal, akiktől magyar nyelvű idegenvezetést is kaptak.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A fiatalok a CERN előtt álló, a tudomány korokon átívelő fejlődését szimbolizáló emlékmű előtt (Fotó: TN)
[/caption]

Itthon ködkamrát készítettek

A diákok a pályázat keretében már itthon is kutatásokat végeztek. Szeptemberben kezdődött a folyamat, mely során feljártak Budapestre a Központi Fizikai Kutatóintézetbe, a Wigner Fizikai Kutatóközpontba, ahol ismereteiket bővíthették - tudtuk meg Nagy Istvántól. Elmélyültek az elektrongyorsító működésében és készítettek egy ködkamrát Neubauer Norbi akváriumából, száraz jéggel. A szeretkezettel a világűrből érkező részecskéket tudják mérni, de igazán akkor látványos a működése, ha betesznek egy sugárzó forrást a kamrában. Egyszerű, de jól használható szerkezetet alkottak.

Tőlük megtudhatták, hogy a kutatóintézetben számtalan projekt fut párhuzamosan. Ezek közül Nagy Ferenc kiemelte, többek között a világegyetem keletkezését kutatják, és egy kis fekete lyukat is szeretnének létrehozni. Nagy István hozzátette, már 1964-ben megdöntötték azt, amit ma az iskolában tanítanak, hogy az atommag neutronból és protonból áll. Ennél összetettebb, csak még azt kell kideríteni, hogy pontosan mennyire. Ezt a részecskék ütköztetésével próbálják meg kideríteni. Majdnem fénysebességre gyorsítják őket például a 27 kilométer átmérőjű berendezésben, amelyben egy másodperc alatt 40 milliószor ütköznek. – Ez az úgynevezett LHC, vagy nagy hadrongyorsító azonban csak egy a több gyorsító közül – tudtuk meg Frei Katától, aki számára a legmaradandóbb élmény a LEIR, egy kisebb gyorsító megismerése volt. Hozzátette, idegenvezetőik ezen dolgoznak, és erről kapták a legtöbb információt.

Ugyanakkor azt is megtudhatták, hogy az intézetben 3000-en dolgoznak, de rajtuk kívül még 9500 felhasználó fér hozzá és dolgozza fel a hatalmas mennyiségű nyilvános kutatási adatot. Arra is fény derült, hogy a részecskegyorsítót viszonylag ritkán indítják be, hiszen a működése hatalmas energia felvétellel jár. Éppen ezért két ország hálózatából veszik hozzá az elektromosságot.

A sok információ és élmény közül az sem volt elhanyagolható, hogy állhattak azon ajtó előtt is, amely mögött a World Wide Web, azaz az internet született.

Az összeurópai kutatóintézet
A CERN rövidítés a Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire francia elnevezésből ered, ami magyarul annyit jelent: Európai Nukleáris Kutatási Szervezet. Az intézetet a második világháború után alapította Louis de Broglie azzal a céllal, hogy a nukleáris kutatásokat békésebb mederbe tereljék. Az európai kutatásokat egyetlen nagy központ létrehozásával igyekezték összefogni, ahol olyan mérőeszközöket alkothattak, amelyekre külön-külön nem lennének képesek. Mára a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumává nőtte ki magát az egyik legrégebbi összeurópai intézmény, a Nagy Hadronütköztető (LHC) pedig soha nem látott lehetőségeket nyitott.

Az intézet működése éves szinten 300 milliárd svájci frankot emészt fel. Ehhez minden tagállam hozzájárul, arányokat tekintve annyival, mintha minden állampolgáruk egy kávé árát fizetné be. Magyarország 3 milliárd forinttal járul a működéshez. A befizetett összeg arányában fogadnak az egyes országokból diákokat, így hazánkból évente két tanuló dolgozhat kint nyáron.