Ács Rezső kész a ciklus végéig a városért és lakóiért dolgozni

– Kezdjük a várost leginkább érdeklő kérdéssel! A kialakult helyzet miatt lemond a pozíció­járól?

– Először is azt kell pontosítani, mit ért kialakult helyzeten – válaszolta Ács Rezső. – Ha az állapotomra gondol, azt kell mondjam, az egy évvel ezelőttihez képest nem romlott, így nincs is okom lemondani. Ha a politikai helyzetet nézzük, akkor szomorúbb a kép. A szekszárdi közgyűlés ellenzéki oldala a legsötétebb óráit éli politikailag és szellemileg is, sajnos. Amióta elveszítették a többségüket, teljesen megvadultak, ami kommunikációjuk stílusában és tartalmában egyaránt tetten érhető. És most nem arra gondolok, hogy elegáns-e, amit velem csinálnak. Nézzük meg, hogy 2019 ősze óta mit értek el, vagy éppenséggel mit nem csináltak, és hogy a többség elvesztése után sorra derülnek ki a védhetetlen ügyeik, amelyeknek egy része – bizonyítottsága esetén – akár bűncselekmény is lehet.

– Ezek nagyon erős, indulatos megállapítások. Önt nem terheli felelősség a kialakult helyzetért?

– A Szekszárdon kialakult politikai állapotokért sok mindenkit terhel felelősség: azokat is, akik a cirkuszt csinálják, és azokat is, akik hagyják. Én mindig az együttműködés mellett tettem le a voksomat, ez azonban kevésnek bizonyult az elmúlt közel két évben, amikor az ellenzék folyamatosan előállt valami általa kreált, botrányosnak, korrupciógyanúsnak kikiáltott üggyel. Mindeközben amíg lehetőségük volt a herdálásra, súlyos tízmilliókat költöttek el baráti ügyvédi irodáikon keresztül átvilágításokra és annak alátámasztására, hogy törvénytelen dolgok zajlottak a városban. Mit tudtak hitelt érdemlően bizonyítani? Semmit. Miután nem voltak kétes ügyeim, ezért egyetlen esetben sem derült ki, hogy esetleg ne a város érdekében cselekedtem volna. Az ellenzék azonban szintet lépett, most a betegségemmel támad. Ezt a hangulatkeltést és a tudatos árokásást már nem tudom nekik megbocsátani. Két éve mondom, hogy az érdemi munkát nem helyettesítheti a Facebook-kommunikáció. Engedjen meg egyetlen személyes dolgot: engem támadnak, hogy rossz az artikulációm, de hányszor látta vagy hallotta az ÉSZ-frakció vezetőjét érdemi beszédet mondani? Valóban indulatos vagyok, de csak részben a méltatlan viselkedésük, sokkal inkább a hatalomvágyuk miatt.

– Az elmúlt egy évben történtek fényében nem bánta meg, hogy feltárta betegségét a közvélemény előtt?

– Egyáltalán nem. Most is azt gondolom, hogy ennyivel minimum tartoztam a szekszárdiak többségének, akiktől rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. A politikusok azonban az álegyüttérző Facebook-posztjaik írása közben már élezték a késeiket. Már 2020 nyarára kialakult egy olyan politikai légkör, amelyben ha nem tárom fel a valós helyzetemet, akkor az ellenzék rögtön kitalál valami jóval profánabb dolgot az állapotomat illetően. A részletekbe nem mennék bele, de jöttek a hírek, hogy készülnek valamire. A bejelentést követően pedig visszahallottam, mennyire csalódott volt néhány baloldali politikus, amikor rádöbbent, hogy nem mondok le.

– Egy évvel később újra ellenzéki téma lett a betegsége. Mi változott?

– A politika. Közelednek a parlamenti választások. Sikertelen az összellenzék, elvesztették Szekszárdon is a többségüket, érdemi eredményeik sincsenek. A hatalmat viszont mindenáron meg akarják szerezni. Egyszer érdemes lenne arról is beszélni, hogy miért szűnt meg az egyfős többségük a közgyűlésben.

– Mire gondol?

– Most csak annyit szeretnék mondani, hogy nem kell mindig drámai árulásra gondolni. Legtöbbször elég a diktatórikus vezetési stílus, az elképzelésnélküliség és az agresszió ahhoz, hogy egy közösség elkezdjen felbomlani. Akit érdekel, olvasson el néhány ellenzéki posztot, és megérti, miről is beszélek.

– Mennyire terheli meg a napi hivatali munka?

– Polgármesternek lenni még „békehelyzetben” is megterhelő feladat. Elképesztően komplex kihívás. Ezért is bosszant, amikor nyolcosztályos végzettséggel rendelkező képviselők határozott magabiztossággal mondanak véleményt fajsúlyos és összetett kérdésekről, amelyekről én több mint húszévnyi tapasztalattal sem nyilatkoznék. Nehéz kenyér a város vezetése, sok időt és energiát emészt fel az értelmetlen harc. Kellően leterhel, de vállaltam a feladatot, ezért nincs jogom panaszkodni a körülményekre.

– Mit hozhat a jövő?

– Nem vagyok látnok, nem tudom. Ha a szellemi képességeimben nem történik romlás, akkor a ciklus végéig a hivatalomban maradok, hiszen erre hatalmaztak fel a szekszárdi emberek. Volt már számtalan példa arra, hogy nem teljesen egészséges vezetők dolgoztak egy közösségért. Addig mindenképpen maradni szeretnék, amíg az ellenzék nem érti meg, hogy a politikai hatalom csak egy eszköz arra, hogy jó dolgokat tegyünk a közösségünkért, nem pedig a létezés célja.

Regeneráló feladatokat végez a tünetek enyhítése érdekében

– Szellemileg tökéletesen – válaszolta Ács Rezső a megkerülhetetlen kérdésre, hogy miként érzi magát most. – A betegségem fizikai tünetei inkább bosszantó kényelmetlenségként jelentkeznek. Persze nem mondhatom azt, hogy minden nap komfortosan érzem magam, de a fizikai tüneteket leszámítva kiváló a közérzetem. Ami nagyon zavar engem is, az a beszédproblémám. Ha elviccelném a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy megkímélem az embereket a hosszú beszédektől, amit korábban hibámként emlegettek. Ugyanakkor minden reggel öt, legkésőbb negyed hatkor felkelek, és elvégzek egy közel egyórás speciális regeneráló tornát. Csak ezután indul a reggeli rutin. Esténként pedig artikulációs gyakorlatokkal zárom a napot. Tudom, hogy ezt a folyamatot nehéz megállítani, de keményen küzdök érte.

Borítóképünkön: „én mindig az együttműködés mellett tettem le a voksomat” – Ács Rezső