Máig hat a Gyöngyösbokréta

A szekszárdi Wosinsky Mór megyei múzeum néprajzkutatója már rendszerezi az 1931–1944 közötti mozgalom összegyűjtött írásbeli forrásait, emellett az érintett helyszíneken feljegyzi idős emberek személyes visszaemlékezéseit.

– Ez a népművészeti kezdeményezés, melynek Paulini Béla újságíró volt az elindítója, számos csoport tevékenységét segítette országszerte – mondta el Balázs Kovács Sándor.

– Ezek a csoportok minden év augusztusában Budapesten mutatkoztak be műsoraikkal – főképpen táncaikkal, énekeikkel, zenéikkel – a közönségnek.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Balázs Kovács Sándor a harmincas-negyvenes évekből származó, a Gyöngyösbokréta megyei emlékeit megörökítő fotókkal Fotó: G. K.
[/caption]
Tolna megyében elsőként Őcsény csatlakozott a Gyöngyösbokrétához, a falu már a legelső, 1931-es fővárosi rendezvényen kirobbanó sikerrel szerepelt sárközi lakodalmasával.

Ugyancsak ebben az évben gyarapodott a lista Koppányszántóval, majd 1933-tól Bátával, Sióagárddal, Váraljával, végül 1935-től Kocsolával.

A néprajzkutató hozzátette: ezek a csapatok a megyében is felléptek. Ezzel lehetőséget adva például arra, hogy a hatvanas évek lelkes hagyományápoló, népművelő, koreográfus nemzedéke felhasználja az átmentésre érdemes elemeket. Ezek a motívumok máig gazdagítják a megye népművészetét.