A kitartás kottájából tanít

– Az elismerés megerősítette bennem, hogy jó irányba halad az intézmény. Bár engem jutalmaztak, de úgy érzem, hogy ez a dicséret minden munkatársamnak szól – mondta Elmauer József kakasdi otthonában.

Kedvenc zongorája mellett ülve arról beszélt, hogy néhány évtizeddel ezelőtt – általános iskolásként – nem gondolta, hogy ilyen szoros barátságot köt majd a muzsikával. A bonyhádi zeneiskolában képezte magát. 1974-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban.

Akkoriban határozta el, hogy számára a művészet a legideálisabb jövőkép. Elképzelése véghezvitelében segítségére volt Szakács Zoltánné, aki felkészítette a pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola szakmai tagozatára. Sikeresen vette az akadályokat, akárcsak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol 1980-ban diplomázott.

Máig szívesen emlékszik vissza azokra az órákra, amelyeket Sztankovné Ormándlaki Zsuzsa, később pedig Bodó Árpád tartott. Frissen végzett zongoratanárként, 1980. augusztusában Bonyhádon kezdett tanítani. Időközben Kakasdra költözött feleségével.  A gyermekeik már itt születtek – mutatott rá a polcon lévő családi fotóra. Büszke arra, hogy mind a négy csemetéje fogékony volt a művészetekre.

Tibor hegedűkészítő és gépészmérnök lett. Dóra csellótanárként keresi kenyerét Németországban. János a Zeneakadémia trombita-tanszakára jár, ő is remek eredményekkel büszkélkedhet. A legfiatalabb, József pedig a fővárosi Szent István király zeneművészeti gimnáziumban tanul zongora-tanszakon.

A családi örömök mellett a hivatásában is révbe ért. 1993-tól Alma Matere igazgató-helyettese lett, 1995-től pedig az intézmény vezetőjeként igyekszik felpezsdíteni a művészetoktatást a Völgységben.

– Remek, elhivatott pedagógusok vesznek körül. A Drága László és a Seleljo Jaroszlav irányítása alatt országos hírnévre szert tett fúvószenekar és szaxofon kvartett, valamint a növendékek kimagasló tanulmányi eredményei mindig újult erőt adnak a folytatáshoz. Szükség van ezekre a napi sikerekre, hiszen az oktatásnak ezen területe is egyre nehezebb helyzetben van – jegyezte meg keserűen.

Elmauer József legfőbb tervei között az szerepel, hogy a bonyhádi művészetoktatás újra önálló legyen. Vagyis, kerüljön ki a BONI köteléke alól. Meggyőződése, hogy ez új vért pumpálna az intézmény ereibe, emellett a szakmai szempontok is a függetlenségért kiáltanak.

– A zeneiskola eddigi értékeit szeretném megtartani. Őszintén mondom, hogy ez egyre nehezebb. Éppen ezért arra törekszem, hogy a jövőben is megragadjak minden lehetőséget, amivel segíthetem az intézményben zajló művészetoktatási szakágak mindennapjait. Ehhez remek kapaszkodót, friss erőt adott a Merész Konrád-díj – zárta az igazgató.

Névjegy

Elmauer József 1956. augusztus 25-én született Bonyhádon. A Vörösmarty Mihály Általános iskola elvégzése után a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1975-ben vették fel a pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola szakmai tagozatára. 1980-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1980-tól a bonyhádi zeneiskola tanára, 1993-tól igazgatóhelyettese volt. 1995-től vezeti az intézményt. Emellett a bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskolában és a szászvári ÁMK-ban is tanít. A kakasdi közéletben is szerepet vállal kántorként és önkormányzati képviselőként. Házas, felesége Karika Ágnes a Csapó Dániel Szakközépiskolában magyart és németet tanít. Négy gyermekük született. Szabadidejében legszívesebben kertészkedik és méhészkedik.

Jót tenne a bonyhádi művészetoktatásnak, ha újra független lenne az intézmény – vallja Elmauer József -->