A dió mint gyógynövény

Diófa (Juglans regia)

A diófa, másként olaszdió májusban virágzik, még mielőtt a levelei kifejlődnek. A friss leveleket gyűjtjük június közepén, amíg még könnyen átszúrhatjuk. A zöld dió burkát közvetlenül az érés előtt, mielőtt megbarnul, az érett termést pedig szeptemberben szedjük.
A diólevélből főzött tea igen hatásos szer emésztési zavarok, így székrekedés, étvágytalanság esetén, továbbá nagyszerű vértisztító. Eredményesen alkalmazhatjuk cukorbetegség és sárgaság ellen is. A diólevél főzete, fürdővízbe keverve igen hatásos minden görvénykóros és angolkóros megbetegedés, csontszú és csontritkulás, valamint gennyes körömgyulladás ellen.
Tejkiütés, fejkoszmó, és rüh esetén a zöld dió levelének főzetével mossuk le az érintett helyeket, az eredmény hamarosan megmutatkozik. Az ilyen főzettel történő lemosások illetve fürdők pattanások, gennyes kiütések, lábizzadás és fehérfolyás esetén is segítenek. Szájpenész-, a fogíny, a torok és a gége megbetegedésekor öblögessünk vele. Erősebb diólevél-főzettel készített fürdő gyógyítja a fagydaganatot.
Erős hajhullásnál is használhatjuk, alaposan dörzsöljük be vele a fejbőrt. Fejtetvesség ellen is kitűnő szer.
Június közepén szedett zöld dióból készíthető dióesszencia, amely tisztítja a májat, a gyomrot és a vért, megszünteti a gyomorgyengeséget és a bélpangást. Kiváló szer sűrűvérűség ellen.

Teakészítés:
1 púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk.

Adalék fürdővízhez és lemosáshoz:
teljes fürdőhöz 100 gramm, lemosáshoz egy púpozott teáskanálnyi összeaprított levelet veszünk.

Dióeszencia:
körülbelül húsz db., négyfelé vágott zöld dióval megtöltünk egy széles szájú üveget, leöntjük 1 liter gabonapálinkával, úgy, hogy 2-3 ujjnyira ellepje a diót. Az üveget jól lezárva 2-4 hétig a napon vagy más meleg helyen tartjuk. Utána leszűrjük, és palackokba töltjük. Szükség szerint egy-egy tele kávéskanállal fogyasztunk belőle.