Ország-világ

2004.11.17. 07:31

Bálozzunk a hétvégén!

Még nem késett le a bálozásról, aki a mostani vagy a következő hét végén Erzsébet- vagy Katalin-bálra akar menni.

Horváth K. József

[caption id="" align="alignright" width="320"] Nem minden Erzsébet-, Katalin-bálra lehet jegyet kapni. Az alábbiakban bemutatunk néhányat, amelyre még jelentkezhetnek.
[/caption]A belépők árának mértéke semmiféle összefüggésben nincs a rendezvények színvonalával, hangulatával. Hiszen a maguk módján az ezerötszáz forintoson résztvevők éppoly jól érezhetik magukat, mint akik húsz-harmincezer forintot fizetnek a belépőért, az asztalért. Mielőtt még ízelítőt adnánk a Gödöllőhöz közeli Lázár Lovaspark kínálatából, netán fölidéznénk a Gundel szombati rendezvényének különlegességeit, egy kis visszatekintést nyújtunk.

[caption id="" align="alignleft" width="179"] A csepregi Szt. Katalin kolostor és zárda
[/caption]A lexikonok szerint először 1385-ben rendeztek bált a német Amiensben. Így nevezték a VI. Károly Bajor Izabellával kötött házasságával kapcsolatos ünnepélyeket. A középkori mulatságokon merev ruhában táncoltak. A nagy méregkeverő hírében álló Medici Katalin vezette be, hogy a nők könnyű, kivágott ruhában jelenhettek meg. Igaz, akkor még álarcot kellett hozzá viselni. Ma már a hölgyek jól látható mosolyukkal is megajándékozhatják azon urakat, akik lelki szemeikkel szépséges ruháik mögé pillantanak.

A Gundelban Kalla Kálmán séf gondoskodik arról, hogy elkészüljön a bálra megálmodott menüsor. Lesz benne fogas lazacrózsával, rétesben sült káposztás harcsa, bőszénfai szarvasgerinc vargányás köntösben, s kajszibarackos túrókrém csokoládéölelésben.

A belépő árában természetesen ez is benne van, mint az ajánlott többi helyszínen is.

A Lázár Lovasparkban négyfogásos gálavacsora mellett lehet örvendezni a sztárvendégként föllépő Roy és Ádám műsorának. Itt különösen sietni kell, mert belépők a többi helyszínnél még korlátozottabb számban állnak rendelkezésre.

A Budavári Önkormányzat átriumában a 1947-ben megszűnt Szent Katalin-bálok hagyományát folytatják. Az est elején inkább az idősebb korosztálynak szól a zene, majd az idő múlásával a klasszikus melódiákat mindinkább a rockosabb fordulatok veszik át. S a fiatalok dübörögnek egészen hajnalig.


ALEXANDRIAI SZENT KATALIN[caption id="" align="alignright" width="134"] A Szt. Katalin Kolostor a Sínai-félszigeten
[/caption]

November 25.
+4. század eleje

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305-- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.

[caption id="" align="alignleft" width="121"] A kolostorban egy kis szarkofágban láthatók a vértanúhalált szenvedett Katalin maradványai valamint az égő csipkebokor kápolna
[/caption]A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.

A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'''', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.

A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.

Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.

A 6--7. században görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába, ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével. Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.

A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában