Életfogytiglant kér a vád

A gyilkosság mellett robbanóanyaggal és fegyverrel való viszszaélésért, hamis vádért, hamis tanúzásra rábírásért, lopásért, fogolyszökésért, rongálásért és közokirat-hamisításért ítélték el első fokon. Nógrádi Ádám azt állította, hogy apját olajügyletek, illetve egy másik vállalkozóval közösen elkövetett gyilkosság miatt ölték meg. Egyszer azonban rejtett kamerák előtt beismerte az apagyilkosságot. 
A vádirat és az elsőfokú ítélet is főleg erre a nem hivatalos vallomásra épült.
A vád szerint 1998 októberében annyira megromlott a viszony kettejük között, hogy Ádám soltvadkerti otthonukban tarkón lőtte az apját. Egy pirtói tanya kútjához vitte és ott a kútba dobta a holttestet.
A fiú ezután bejelentette apja eltűnését, a rendőrök azonban évekig hiába keresték. A rendőrség három évvel később névtelen levelet kapott arról, hogy hol található a holttest. A levélről kiderült, hogy azt maga Nógrádi Ádám írta. A vád szerint szeretett volna hozzájutni az örökséghez, ám a holttá nyilvánítási eljárást csak az eltűnést követő ötödik év után lehet elindítani.
Nógrádi Ádám a parlamenti olajbotrányban elhíresült tanú, Nógrádi Zsolt öccse. Az elsőfokú, 20 éves ítéletet mind az ügyész, mind a védő megfellebbezte.
Az ügyész életfogytiglan kiszabását kérte, az ügyvéd javarészt felmentést kért a vádak alól.

Túszejtésbe keverték ártatlanul

Idén augusztusban egy, a tököli büntetés-végrehajtási intézetben ülő rab vallomása alapján vizsgálták Nógrádi Ádám szerepét egy szökési tervben. A rab állítása szerint a balástyai rém, Szabó Zoltán, egy szigetszentmiklósi bérgyilkos és Nógrádi Ádám a Szegedi Csillagbörtön parancsnokának túszul ejtését tervezték. Később kiderült, hogy a feljelentő rab csak másoktól hallott a tervről. Nógrádit már az első kihallgatása során tisztázták a csoportosan elkövetett terrorcselekmény előkészületének gyanúja alól.