Európa végre elérte a Holdat

Az európai űrkutatás egyik legnagyobb sikere, hogy a SMART–1 a hét elején a Hold közelébe ért, és elkezdett keringeni körülötte.
Az űrszondát 2003. szeptember 27-én indították el az Afrika keleti partján fekvő Francia Guyanából. Úgy számították, hogy az út legalább tizenöt hónapot vesz igénybe. De az űrszonda két hónappal korábban megérkezett.

A SMART–1 legfontosabb feladata, hogy tüzetesen feltérképezze a Holdon található kémiai elemeket. Másik feladata, hogy segítsen választ adni a Hold keletkezésének kérdésére. A jelenlegi elmélet szerint a Hold a Föld leánya. Azt feltételezik ugyanis, hogy egy kisebb bolygó össze-ütközött a Földdel, és az ütközésből származó törmelékből jött létre a Hold.

[caption id="" align="alignright" width="250"] A Smart-1 csapata
[/caption]A SMART–1 küldetése egyúttal próbarepülés is. Napenergia hajtja napelemek és ionmotor segítségével. Az új technika kitűnően vizsgázott, az ionmotor tízszer hatékonyabb a hagyományos rakétahajtóműveknél. Mikroérzékelőivel a SMART–1 fagyott víz után is kutat a Hold krátereiben. Mint ahogy a lehetséges építőanyagok sem kerülhetik el figyelmét. Az elkövetkező években Kína, India, Japán és az USA is célba veszi űrszondáival a Holdat.

A tudósok nem titkolt vágya, hogy egy-két évtizeden belül állandó emberi település létesüljön a Holdon.

Szómagyarázat SMART: Small Missions for Advanced Research (kis küldetések fejlett technikai kutatásokhoz). Egybeolvasva: okos, ügyes, intelligens. A Hold számokban Kora: 4,6 Mrd év Tömege: A Föld tömegének 1/81-ed része Átmérője: 3476 km Földtől mért távolsága: 356 400-406 700 km Nehézségi erő: 1/6-a a Földön mért értéknek Sűrűsége: 3,34 g/cm3 Keringési idő: 27,32 nap alatt kerüli meg a Földet Hőmérséklet: -160 és +130 oC között